Előrelépést remélnek mézügyben

Az első kerekasztal-beszélgetést már megtartották a Nébih szervezésében.

Látványosan tisztult a mézpiac az elmúlt időszak hatékony hatósági fellépésének köszönhetően – hívta fel a figyelmet az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke azon az ágazati egyeztetésen, amelyet a mézágazat helyzetéről tartottak a jogalkotók, a hatóságok és a hazai méhészeti ágazat képviselőinek részvételével. Boross Péter kifejtette: az elmúlt időszak eredményes hatósági munkájának és a szigorú ellenőrzéseknek köszönhetően az importméz aránya jelentősen csökkent a kereskedelemben. Mindez a hazai piac látványos, a silány minőségű méztől és a hamisított termékektől való tisztulását eredményezte.

Amint arról lapunk folyamatosan beszámolt, a magyar méhészek nemzetközi tiltakozást is szerveztek Brüsszelben, és több esetben tüntettek idehaza is azért, hogy ráirányítsák a döntéshozók figyelmét az ágazat nagy problémájára: a kínai álmézre és a hamisított „mézkeverékekre”. A kereskedőkkel is megvívták a maguk harcát, aminek eredményeként fokozatosan visszaszorul az „álméz” a polcokról, sőt hazai kezdeményezésre máris lesújtó eredménnyel járó ellenőrzési tervet hajt végre az Európai Bizottság a dömpingszerű mézimport, illetve a hamisítványok kiszűrésére. A méhészek többek között azt szeretnék elérni, hogy az Európai Unió változtasson a csomagolási címkézés jelenlegi szabályain is, vagyis adott esetben ne csak azt kelljen jelezni a címkén, hogy uniós és unión kívüli keverék van az üvegben, hanem a pontos származási helyet is. Ilyen EU-s módosításra legkorábban ősztől lehet számítani.

A korábbi mézbotrányokban szerepet játszó Klenáncz József neve által fémjelzett Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesülete (MMME) egyébként – elébe menve az uniós döntésnek – március elején bejelentette, hogy tagjai a továbbiakban a címkén minden esetben feltüntetik a méz eredetét, a származási ország(ok) nevének megjelölésével. Akkor felhívták a figyelmet arra is, hogy kínai eredetű „mézet” tavaly október óta tagjaik nem importáltak. Ez jól hangzik, ám nem tekinthető valódi gesztusnak, mivel a mézhamisítási botrány hatására a korábbi gyakorlathoz képest elég nehéz is lenne Magyarországon eladni a valódi méznél jóval nagyobb profitot jelentő, ám nem pontosan címkézett vagy éppen hamis termékeket – hívták fel lapunk figyelmét a mézpiacot jól ismerők.

Kevésbé tartja előrelépésnek az új fórumot a kerekasztal-beszélgetésen szintén részt vevő Takács Ferenc, a brüsszeli demonstráció egyik szervezője, az Aranynektár Kft. vezetője. Problémának tartja például azt – mondta el lapunknak –, hogy a találkozón olyan személyek is részt vettek, akik nem képviseltek senkit, mert nem kaptak rá felhatalmazást. Mint fogalmazott, részkérdések vetődtek fel, miközben sok lényeges ügyben még csak el sem lehetett kezdeni az egyeztetést. A szakember többek között furcsának tartja azt, hogy az MMME most hozakodott elő azzal, hogy kiterjeszti a bejelentési kötelezettséget a harmadik országokból – így az EU-ból – Magyarországra érkező mézszállítmányokra, mert ők például évek óta megteszik ezt, hiszen a második Orbán-kormány egyik első intézkedése éppen ennek a szabálynak a bevezetése volt. – Ehelyett inkább az értékesítéssel kellett volna többet foglalkozni, hiszen nagy mézmennyiség maradt az országban – hívta fel a figyelmet. A másik nagy gond pedig az – magyarázta –, hogy a piaci szereplők jogkövetők szeretnének lenni, de a hatóság gyakorlata nem mindig átlátható, sokszor az Élelmiszerkönyvben lévő előírások hatósági értelmezését sem tudják követni. Erre más uniós országok kialakítottak egy gyakorlatot, de nálunk most az erre vonatkozó hatósági útmutatásra már nem jutott idő. – A Nébihtől azonban ígéretünk van arra, hogy folytatódik az egyeztetés mézügyben – tette hozzá Takács Ferenc.