– Pedig a szántóföldi növénytermesztés jövedelemtermelő képességének fejlesztése elképzelhetetlen szakszerű tápanyag-gazdálkodás nélkül, mivel a tápanyagra fordított pluszfinanszírozás bőségesen megtérül – mondta Tresó István. A K&H agrárüzletágának fejlesztésifőosztály-vezetője rámutatott: a megfelelő talajerő-utánpótlás nemcsak állandó tudatos tevékenységet igényel, de EU-tagként számos előírást kell betartaniuk a növénytermesztőknek a szervestrágya-, illetve a műtrágya-kijuttatás során. Ezek közül egyértelműen az 1991-ben bevezetett nitrátdirektíva a legjelentősebb korlátozó tényező. Ez az irányelv határozza meg a környezetbe juttatható nitrát mennyiségét. Csakhogy ez a direktíva kevésbé szigorú a nyugat-európai, nagy területeket művelő gazdaságokra jellemző szennyezési formákkal, például a trágya kevésbé célzott környezetbe juttatásával, míg a trágyatárolók ki nem építéséből adódó helyi szennyezéseket, amelyek inkább a kelet-közép-európai régióra és benne Magyarországra is jellemzőek, drákói szigorral bünteti. Holott az előbbi teszi ki a trágyázásból adódó szennyezések 90-95 százalékát.
A Magyarországon egyelőre kevésbé alkalmazott, ugyanakkor nagy potenciállal bíró szerves trágya alkalmazásának holland gyakorlatát Kiers Gerrit, a Természetes tápanyagok Magyarországnak program magyarországi felelőse mutatta be. A szakember szerint a szerves trágya kedvező hatásai rövid távon nem jelentősek a termésre, hosszú távon azonban akár 3-5 százalékos termésátlag-növekedés érhető el a módszer használatával.
