Megállapodtak az euróövezet pénzügyminiszterei hajnalban arról, hogy kifizetik Görögországnak a nemzetközi mentőcsomag következő, 10,3 milliárd eurós részletét, emellett egyetértésre jutottak abban is, hogy intézkedéseket tesznek a görög államadósság enyhítésére, amit a Nemzetközi Valutaalap feltételként szabott a hitelprogramban való további részvételéhez.
Így Görögország számára már június második felében felszabadítanak 7,5 milliárd eurót, az összeg fennmaradó részét pedig annak függvényében utalják át, hogy Görögország hogyan teljesíti a vállalt kötelezettségeket.
Az euróövezeti államok jóváhagyásához azonban a görögöknek alaposan meg kell szenvedniük: vasárnap újabb adóemeléseket fogadott el a parlament, a cél az, hogy 1,8 milliárd euróval javítsák a központi költségvetés mérlegét, teljesítve ezzel a hitelezők elvárásait.
A megszorító intézkedések között szerepel, hogy 1 százalékponttal, 24 százalékra emelik az áfát, s növekszik a jövedéki termékek és a vendéglátóipar adója is. Emellett a görögök lefektették annak a feltételeit, hogyan szabadulhatnak meg a bankok a mérlegeiket terhelő nem teljesítő hitelektől. A vasárnap megszavazott csomag egy privatizációs alapot is felállított.
A mostani tárgyalások után Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport elnöke azonnal jelezte: „nagy áttörést” értek el a szerda hajnalig tartó tárgyalásokon. A testület megerősítette a görög államadósság egy részének átalakítására vonatkozó szándékát. Részleteket nem említve közölte, hogy az eurócsoport megállapodott egy fokozatosan bevezetendő adósságenyhítő csomagban. A politikus megelégedéssel nyugtázta azt is, hogy a Nemzetközi Valutaalap résztvevője marad a Görögországot segítő hitelprogramnak.
Poul Thomsen, az IMF európai igazgatója is elégedetten nyilatkozott: közölte, hogy a pénzintézet egyetértett a görög államadósság könnyítésére vonatkozó eurócsoportbeli kezdeményezéssel, és javasolni fogja a valutaalap igazgatóságának, hogy hozzon döntést a görög mentőprogramban való további részvételéről. A brüsszeli tanácskozás előtt kiadott vészjósló jelentésében egyébként az IMF figyelmeztetett: a GDP 180 százalékára rúgó görög államadósság törlesztése fenntarthatatlan, ezért csökkenteni kell.
Aki ismeri a Görögországnak nyújtott mentőcsomagok eddigi történetét, azt biztosan meglepte a mostani könnyű döntés. Portálunk ezért Pogátsa Zoltán közgazdászt kérdezte arról, mi az oka a gyors kifizetésnek. A szakértő emlékeztetett: a mostani mentőöv nem segít Görögországon, mert alapvetően arról szól, hogy júliusban ki kell fizetniük egy hatalmas törlesztőrészletet, amelyet ebből a pénzből fedeznek. Így a pénz nem marad a helléneknél, inkább csak megakadályozza azt, hogy csődbe menjen az ország, és kiújuljon az euróövezet válsága.
Pogátsa szerint annak, hogy a döntés az eddigiekhez képest relatíve könnyen átment, a brexitnépszavazás az oka. „A britek most fognak szavazni arról, hogy maradjanak-e az unióban. Ha ez éppen Görögország csődje és egy nagyon akut eurózóna-válság közepette zajlana, akkor jelentősen megemelné a nem szavazatok arányát” – véli a szakember.
A szakértő szerint a megszorítások csak rontani fogják a görög gazdaság értékteremtő képességét, főleg a belső fogyasztást vetik vissza, leginkább a nyugdíjbefizetések emelése és a nyugdíjkifizetések csökkentése miatt. Görögországban már most minden második háztartás a szociális ellátásoktól függ, mert senkinek nincs munkája a családban. Így ha most csökkentik a nyugdíjakat, akkor egyrészt a családok egy része nyomorba süllyed, másrészt csökken a belső kereslet, ami csődhullámot is elindíthat. „A mostani megszorítócsomag ezért valójában drámai módon rontani fogja a görög gazdaság esélyét” – emelte ki Pogátsa Zoltán. A szakember szerint az intézkedés leginkább bankmentésnek nevezhető.
