A visszaesést elsősorban az európai uniós forrásból finanszírozott fejlesztések befejeződésével indokolta a KSH, ami a költségvetési szervek beruházásait érintette nagyobb mértékben.
A nemzetgazdasági ágak többségében a beruházási aktivitás csökkent, a legnagyobb mértékben, 74 százalékkal a vízellátás, a szennyvízgyűjtés és a hulladékgazdálkodás ágban. A kevésbé érintett területeken a csökkenés kisebb volt, a gépberuházási tevékenység például 3 százalékkal, a feldolgozóipari fejlesztések 3,6 százalékkal csökkentek.
A beruházások több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 4,9, a költségvetésben 39 százalékkal maradt el a beruházási teljesítmény 2016 első negyedévében az egy évvel korábbitól.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője kommentárjában felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi négy évben a mostani volt a legrosszabb beruházási adat. Kedvezőtlennek tartja, hogy a vállalkozásoknál csaknem 5 százalékkal csökkent a beruházások volumene. Kérdés, hogy a vállalati beruházásoknál egyszeri visszaesésről van-e szó vagy tartósabbá válik-e a folyamat. A szűkös munkaerőpiac miatt azonban több cég dönthet úgy, hogy beruházásokkal, gépekkel váltja ki a dráguló munkaerő egy részét és ezzel növeli hatékonyságát – mondta.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint újabb autóipari kapacitások kiépítésével a közeljövőben újra élénkülhetnek a beruházások, amit több vállalati felmérés is alátámaszt. A lakásberuházások jövőre már érdemben hozzájárulhatnak a beruházások növekedéséhez, így az idei év folytatásában mérséklődő visszaesésre, jövőre pedig a beruházások akár 5 százalék feletti növekedésére lehet számítani – mondta.
