Az olajfinomítók és -raktárak blokádja miatt a kormány két napja megnyitotta a stratégiai tárolókat, amelyek olajmennyisége 115 napra elegendő. Ezekből három napi fogyasztásnak megfelelő mennyiséget használtak el – erősítette meg Alain Vidalies közlekedési államtitkár.
Elmondta, hogy erre nem azért volt szükség, mert nem áll rendelkezésre több üzemanyag, hanem azért, hogy gyorsabban lehessen újratölteni a benzinkutakat. A múlt héten kezdődött konfliktus kezdete óta ugyanis a lakossági üzemanyag-fogyasztás négy-ötszörösére emelkedett, az ország nyugati és déli részén egyes megyékben már szinte egyáltalán nem lehet üzemanyaghoz hozzájutni, Párizsban és környékén a kutak 40 százalékánál vannak szállítási fennakadások.
A francia olajipari unió megerősítette, hogy bevetették a tartalékokat, ugyanakkor azt is közölte, hogy a tartalékmennyiség nem csökkent, miután a tárolókat azonnal utántöltötték. Azaz Franciaországnak továbbra is 18,5 millió tonna olajtermék áll rendelkezésre a stratégiai tárolókban, a mintegy száz, titkos telephelyen.
A tartalékok bevetésének, illetve az erről szóló bejelentésnek elsősorban szimbolikus politikai jelentősége van a kormány és a CGT közötti erőjátékban. Legutóbb 2010-ben volt szükség a stratégiai tartalékok bevetésére, amikor is Nicolas Sarkozy akkori államfő nyugdíjreformja miatt hirdettek sztrájkot az olajfinomítók.
Franciaország nyolc olajfinomítójából hatban szünetelt szerdán a termelés, de 11 elfoglalt üzemanyagraktárat reggel a rohamrendőrök „felszabadítottak”, így azokból megindulhatott a szállítás, több megyében pedig korlátozták a lakossági fogyasztást: a személyautók sofőrjei legfeljebb húsz, a teherautóké legfeljebb 150 liter üzemanyaggal tankolhatják fel járműveiket.
A CGT szerdán az elektromos áram termelésének felfüggesztésével is fenyegetőzött, amennyiben a kormány nem vonja vissza a munkajogi reformot. A 19 atomerőműből eddig egyben, a közép-franciaországi Nogent-sur-Seine-ben szavazták meg a sztrájkot a dolgozók. Elemzők szerint kizárt annak a kockázata, hogy a háztartások sötétbe boruljanak, miután az ország vízerőművekkel és jelentős gáztartalékkal is rendelkezik, s ezekkel kompenzálni lehet a kieső áramtermelést.
A francia vállalatok jövőjéért és az ország imázsáért aggódó munkáltatói szervezetek szerdán arra kérték az államot, hogy tegyen meg mindent a közérdek garantálásáért, illetve azért, hogy „szabadon lehessen dolgozni és közlekedni” az országban.
Stéphane Le Foll kormányszóvivő egyelőre kizárta, hogy az olajfinomítók sztrájkoló dolgozóit a kormány kötelezné a munka felvételére. Pedig a jobboldali ellenzék is ezt kérte a kormánytól annak érdekében, hogy ne bénuljon le az ország.
Szerdán és csütörtökön egyébként a vasutasok is sztrájkolnak, de a munkabeszüntetésben kevesebben vesznek részt, mint a múlt héten, a vonatok mintegy 75 százaléka közlekedik.
Philippe Martinez, a CGT elnöke szerdán azt mondta a France Info hírrádióban, hogy amíg a kormány nem hajlandó tárgyalni, addig a sztrájkmegmozdulás fokozódni fog. A kormány álláspontja szerint egy „kisebbség” ejtette túszul az országot, ezért kizárt, hogy visszavonja a vitatott munkajogi reformot.
A munkaadók járnának jól?
Francois Hollande francia elnök ötéves államfői mandátuma legfőbb reformjának tekinti a 10 százalék feletti munkanélküliség csökkentését célzó munkajogi reformot, amelynek egyik legfőbb eleme a munkaidő rugalmasabbá tétele a vállalatokon belüli belső egyeztetésekkel, valamint az elbocsátások szabályozásának könnyítése. Bírálói szerint a reform túlságosan is kedvez a munkaadóknak, és fokozhatja a munkavállalók kiszolgáltatottságát.
A munkajogi reform ellen több mint két hónapja tartanak az egyre gyakrabban erőszakos eseményekbe torkolló tüntetések Franciaországban.
