Fazekas: Mezőhegyes agrártörténeti kincs

A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról szóló törvényjavaslatról vitáztak a parlamentben.

A mezőhegyesi ménesbirtok és tangazdaság megóvásával és fejlesztésével, valamint a hagyományokra épülő, de korszerű technológiákat alkalmazó mezőgazdasági gazdálkodás elősegítésével indokolta az ágazati jogszabályt Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára expozéjában. Kiemelt fontosságúnak nevezte a honos lófajták fenntartását, egységes és létszámában jelentős ménesállomány kialakítását, az oktatás és a turisztika fellendítését és a jelenleg széttagolt birtokrészek feletti egységes vállalatirányítást.

Célként jelölte meg a mezőhegyesi védett lófajták és a gazdasági haszonállatok tenyésztését, továbbá a takarmány előállítását. Az államtitkár szólt arról is, hogy a tangazdaság agrárképzési gyakorlati hely lesz. Kitért arra is, hogy a vetőmag-előállításban is kiemelt szerepet játszó birtok jelentős munkaerőt igényel.

Történelmi visszatekintőjében kifejtette, hogy az 1784-ben alapított birtok nemzetközileg elismert tenyészet volt, amely négy lófajtát is kitenyésztett, a századfordulóra Európa egyik legnagyobb üzemévé vált. A területet a rendszerváltás negatívan érintette, a privatizáció során bezárták vagy eladtak egyes funkciókat, a turisztikai kínálat pedig sorvadásnak indult – sorolta Csepreghy Nándor, aki elengedhetetlennek nevezte, hogy a birtok eredeti állapotában fennmaradjon.

Farkas Sándor, a Fidesz vezérszónoka Magyarország kimagasló agrártörténeti kincsének nevezte a ménesbirtokot és üdvözölte az újraalapítást. Szerinte ez visszaadja a mezőhegyesi térség hírnevét.

Kitért arra, hogy a 2004-es privatizáció után súlyos veszteségeket szenvedett el a birtok, amit a város is nehezen él meg. Megjegyezte, hogy ha a technikai feltételek miatt nem is lehet teljesen visszaállítani a területet, a foglalkoztatási színvonal megtartható és új lehetőségeket is ki lehet használni.

A kormánypárti politikus üdvözölte, hogy a lóállomány összetételében visszatérnek az alapokhoz, és az oktatás szempontjából is kiemelt gyakorlati képzőhely lesz Mezőhegyes. Kiemelte azt is, hogy a 24 műemlék épület felújítása és hasznosítása elkerülhetetlen.

Magyar Zoltán, a Jobbik felszólalója jelezte, hogy pártja támogatja az elképzeléseket, ugyanakkor szóvá tette a környező állami földterületek privatizációját. Értékelése szerint a birtok „állatorvosi lova\" annak, hogyan lopták szét az eddigi kormányok a magyar vidéket: a korábbi kormány hanyagul kezelte az ügyet, az azt követő pedig közönyös volt.

Felvetette ugyanakkor, hogy a mintagazdaságokat nem egyenként kellene a parlament elé vinni, hanem az ágazati jogszabályok valamelyikében kellene rendezni. Szerinte megyénként érdemes lenne létrehozni egy-egy telepet, ami az agrárgazdasági utánpótlásképzés szempontjából lenne fontos.

Az ellenzéki politikus megjegyezte azt is, hogy a földárverések helyett az állami területekre alapozva hasonló birtokokat kellett volna alapítani.

Sallai R. Benedek, az LMP-s képviselő kiemelte, hogy Mezőhegyesen már sok mindent megtörtént. Azt mondta: bízik benne, az előterjesztés „a viszontagságos út\" pozitív állomása lesz. Számos vidéki térségben lehetne hasonlóan előremutatót megvalósítani – jegyezte meg.

Az államnak igenis feladata, hogy az ilyen helyeken az oktatás mellett mintagazdaságot, munkahelyeket hozzon létre. Jó lenne, ha ez a mintagazdaság valóban mintaként szolgálna, és inkább ilyeneken kellene a kormánynak a fejét törnie, mert „még mindig nem késő jót tenni\" – közölte. Arra is felhívta a figyelmet, Bábolnán az ottani vezető meglehetősen magas árakon vásárolt kancákat. Vajon kiknek teremtenek most majd lehetőséget a lópiacon? – tette fel a kérdést.

Közölte: a frakcióülésen megtárgyalják majd az előterjesztést, de ő annak támogatását fogja javasolni.

Szabó Szabolcs azt mondta, az Együtt egyetért azzal, hogy a törvény az Országgyűlés elé került, bár kissé hiányos a javaslat. Hozzátette: a valódi jogalkotói szándék csak arra terjed ki, hogy a nagyüzem átalakításához kapcsolódóan szétosztott földeket visszavegyék.

Már ősszel szóba került a mintagazdaság ügye – jegyezte meg, hangsúlyozva: azért kell majd kártérítést fizetni a tulajdonosoknak, mert a Fidesz mindenféle koncepció nélkül rohant előre.

A mintagazdaság jó megoldás lehet, ha az állam a történelmi hagyományokból fakadó üzemeltetői kötelességét komolyan veszi. Ez azonban nem feltétlenül olvasható ki a javaslatból, az a kártérítés összegét nem tartalmazza – jegyezte meg. Kérdés, a most magántulajdonú belterületi utakat hogyan kezelik majd, és mi lesz a munkavállalókkal.

Farkas Sándor reagálásában kiemelte, hogy 2017. január 1-jén járnak le a földbérleti szerződések. Hozzátette: ilyen megmaradt, együttes agrártörténeti érték Magyarországon tudomása szerint nincs még egy. A kancavásárlásra azt mondta, az a szándék, hogy adott esetben napi piaci áron történjen, és ő nem szeretne ennél egy fillérrel sem többet adni.

A munkahelyeket illetően rögzítette: szeretné, ha a birtokon dolgozókat az új ménesbirtok és tangazdaság egy az egyben át tudná venni. Foglalkoztatásuk valószínűleg jogfolytonosan történik majd. Minden közfeladatot a ménesgazdaság végzett eddig – közölte a belterületi utakra vonatkozó felvetésre. Jelezte: ebben a mai kornak megfelelően lépéseket kell tenni.

Az általános vitát az elnöklő Latorcai János lezárta.