Vargának nagyon tetszik a választási költségvetés

Ugyanakkor nem minden ágazat örülhet.

Varga Mihály szerdán az Országgyűlésben a törvényjavaslat általános vitájában fő célkitűzésként jelölte meg, hogy az állam hiány nélkül működjön jövőre, azaz csak annyit fordítsanak az állam működtetésére, amennyit az állami bevételekből fedezni lehet. Alább olvashatja cikkünket, melyből kiderül, hogy valójában mínusz lesz az a nulla.

A tárcavezető elmondta: a jövő évi büdzsé 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 0,9 százalékos inflációval és 2,4 százalékos uniós módszertan szerinti államháztartási hiánnyal számol. Brüsszel ugyanakkor nem ilyen optimista a számokkal kapcsolatban.

Megfelelően, 71,9 százalékra csökken az adósságmutató, amely 1,6 százalékponttal alacsonyabb a 2016-osnál – tette hozzá. Megjegyezte, az Európai Unió statisztikai hivatalával, az Eurostattal folyó vita – hogy különböző pénzintézetek működését hogyan számolja el Magyarország – egyelőre nem befolyásolta a költségvetés készítését.

Varga Mihály szólt arról is, hogy konzervatív módon készítették a javaslatot, két központi tartalékot is képeztek: az Országvédelmi Alapban 60 milliárd, az általános tartalékként szolgáló rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatában 110 milliárd forint van. Elmondta, a költségvetési fejezetenként képzett stabilitási tartalék összesen 35 milliárd forint, amelyet akkor lehet elkölteni, ha októberig a számok megfelelően alakulnak.

Az ország makrogazdasági helyzetét elemezve a tárcavezető közölte, a kormány 2017-ben a magyar gazdaság fenntartható és stabil növekedésével, visszafogott inflációs környezettel számol.

A miniszter expozéjában megerősítette, csökken a legfontosabb élelmiszerek áfakulcsa, 2017. január 1-jétől 5 százalék áfa vonatkozik a friss tejre, baromfira, tojásra. Az éttermi szolgáltatások és az internet áfakulcsa 18 százalékra mérséklődik – tette hozzá, megjegyezve, reméli, az áfakulcsok csökkentését 2017 után is folytatni tudják.

Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy a kormány „az elmúlt évtizedek legnagyobb otthonteremtési programját” hirdette meg, amelyre jövőre 211 milliárd forint áll rendelkezésre. A program részeként említette a családok otthonteremtési kedvezményét, a hozzá kapcsolódó kamattámogatott hitelt, valamint a lakásértékesítési áfa csökkentését és a nemzeti otthonteremtési közösségek kialakítását.

Jövőre változatlanul fennmarad a munka és a gyermeknevelés megbecsülésére épülő családi adórendszer – folytatta. Ismertetése szerint kétgyerekesek esetében 15 ezer forintra nő a családi adókedvezmény; az intézkedés éves szinten közel 15 milliárd forinttal javítja majd az érintett 390 ezer adózó jövedelmi helyzetét.

A nemzetgazdasági miniszter elmondta, a jövő évi költségvetés minden szakterület számára többletforrást juttat: oktatásra 270 milliárd forinttal, egészségügyre 167 milliárd forinttal, a társadalombiztosítási és jóléti szférára 155 milliárd forinttal, a kulturális tevékenységekre 66 milliárd forinttal, a sport és szabadidős ágazatokra pedig 22 milliárd forinttal jut több, mint idén.

Varga Mihály a foglalkoztatás szerkezeti változtatásának egyik fő irányaként jelölte meg a jövőben, hogy megteremtsék a közfoglalkoztatásból a versenyszférába történő átmenetet.

Közölte, folytatódik a fegyveres és rendvédelmi dolgozók életpályája: 2017-től további 5 százalékkal nő bérük, az emelés fedezetéül 139,3 milliárd forintot biztosítanak. Hozzátette: a 2016 júliusától a járási hivatalokban kezdődő, majd január 1-jétől a megyei kormányhivataloknál folytatódó állami tisztviselői életpályamodellre 42,2 milliárd forint lesz

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal dolgozóinál háromlépcsős életpályát vezetnek be, amelynek 27,5 milliárd forintos fedezetét is biztosítják – mondta.

Kitért arra, hogy az egészségügyben, a szociális szférában és a kulturális ágazatban az egyeztetések folynak, így pontos számot nem tud mondani, de a bérfejlesztés fedezete benne van a költségvetésben.

Varga Mihály elmondta, a 2014–2020 közötti uniós támogatások több mint felét 2016-ban hirdetik meg, a fennmaradó forrásokra pedig a 2017 elejétől lehet majd pályázni. Hozzátette: a 2240 milliárd forintos uniós forrásfelhasználáson kívül hazai forrásból – további 1600 milliárd forintot terveznek a fejlesztések támogatására fordítani.

A miniszter a bürokráciacsökkentés céljaként a közigazgatás szolgáltató jellegének megerősítését és az intézményi hatékonyság növelését jelölte meg, amely szerinte főként az ügyintézés egyszerűbbé válását, valamint a hivatali határidők és költségek optimalizálását jelenti.

Úgy fogalmazott: a központi hivatalok és a háttérintézmények racionalizálása során ennek figyelembe vételével kell átgondolni az átalakítás irányait és módjait, valamint a személyi juttatásokra és a kapcsolódó járulékokra fordított kiadások csökkentését is. Mindezekből közel 32 milliárd forint megtakarítással számol a költségvetés, amit az érintett költségvetési szervek befizetési kötelezettségének előírásával kívánnak érvényesíteni – jelezte.

Az önkormányzatok jövőre hitelforrás nélkül 2800 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, amelyhez a központi költségvetés több mint 668 milliárd forintot biztosít – ismertette. Utalt arra, hogy az önkormányzatok esetében a feladatokhoz kötött támogatási rendszer fenntartása, valamint a működési hiány nélküli gazdálkodás feltételeinek megteremtése a feladat.

Varga Mihály beszámolt arról is, a bevételek és a kiadások egyensúlyával számolnak mind a Nyugdíjbiztosítási Alap, mind az Egészségbiztosítási Alap esetében.

Hozzátette: megőrzik a nyugdíjak reálértékét, 2017-től 0,9 százalékos nyugdíjemelés lesz. Úgy értékelt, a nyugdíjemelés mellett a legfontosabb élelmiszerek áfájának csökkentése is jelentős segítséget jelent a nyugdíjasoknak, így az árak csökkenése számukra újabb rezsicsökkentéssel ér fel.