Ezzel a tartalékok szintje 4,860 milliárddal maradt el a tavaly év végi szinttől, és 11,686 milliárddal csökkent egy év alatt. A májusinál alacsonyabb utoljára 2008 végén volt.
Már a márciusi 4,164 milliárd eurós csökkenéssel is hétéves mélypontra esett a devizatartalék szintje, áprilisban pedig további 1,118 milliárddal csökkent.
A márciusi jelentős csökkenés legnagyobb részét, 2,9 milliárd eurót a lakossági devizahitelek forintosításához kötődő jegybanki devizacsere-ügyletek lejártával indokolta az MNB. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) és a Magyar Államkincstár devizaműveleteivel 1,2 milliárd euróval apasztották a tartalékokat, döntően egy március végén lejárt, 500 millió angol font (633 millió euró) értékű tízéves kötvény visszafizetése miatt.
A tartalékok márciusi csökkenésében még nem jelent meg az az 1,5 milliárd euró, amellyel a kormány visszafizette a 2008-ben felvett IMF–EU-hitel utolsó részletét az Európai Uniónak. Az áprilisi csökkenés alacsonyabb volt a törlesztés összegénél.
Az MNB 2014 óta a külső sérülékenység megítélésének javítása érdekében számos lépést tett, amelyekből eleve következett a devizatartalék szintjének, egyúttal a tartalékolás költségeinek csökkentése. Ezek között a két legfontosabb a külső adósság belföldi finanszírozásának erősítése és a jelzáloghitelek forintosítása volt. Az előbbivel az államháztartásnak, utóbbival pedig a bankszektornak segítette elő, hogy a finanszírozás egyre inkább hazai forrásokra támaszkodhasson. A mozgásteret az adta, hogy a tartalékok szintje érdemben meghaladja a befektetők által elvárt mértéket, amit általában az éven belüli lejáratú külső adóssághoz viszonyítanak, és tavaly év végére 21 milliárd euróra csökkent.
Az önfinanszírozási programból adódóan a hitelintézetek állampapír-kereslete megnőtt, ezzel az államadósság devizaaránya érdemben csökkent. A program 2014 áprilisi bejelentése óta a forintállampapírok növekvő keresletének köszönhetően az ÁKK anélkül tudta a devizaadósságot törleszteni, hogy nemzetközi kötvénykibocsátásra került volna sor, igaz, hogy más oldalról viszont növelhette forintkibocsátását, ezáltal az államadósság devizaaránya 41-ről 31 százalékra csökkenhetett.
