A közlemény szerint a turizmus fellendüléséhez jelentősen hozzájáruló Szép-kártya fennmaradása mellett az Erzsébet-program működését is biztosítani fogja a kormány.
Az adómódosító javaslatot csütörtökön tárgyalja a parlament törvényalkotási bizottsága, és amennyiben a parlament elfogadja, a dolgozók 2017. január 1-jétől az új szabályok szerint kapják meg a béren kívüli juttatásokat.
A javaslat értelmében más szabályok vonatkoznának a versenyszféra és a közszféra munkavállalóira. A magánszektorban 450 ezer forintban állapítanák meg a kedvezményes éves cafeteria-juttatás felső határát. Az összegből 100 ezer forint lehetne a készpénz, a fennmaradó 350 ezer forint kerülhetne az érintettek Szép-kártyájára. A közszférában a keretösszeg változatlanul 200 ezer forint, amely a két juttatási forma között egyenlő arányban oszlana meg.
A munkáltató a cafeteria részeként továbbra is adómentesen adhat például sport- és úgynevezett kultúrabelépőt, illetve szintén adómentesen támogathatja 5 millió forinttal a lakást építő, lakást vásárló és lakáshiteles dolgozóit.
Kiemelték: a munkavállalónak semmit nem kell fizetnie a juttatás után, a munkáltató fizeti meg a kedvezményes közterhet. A foglalkoztató a cafeteria összegének 1,19-szerese után fizeti meg a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho).
A kormány olyan új rendszert kíván létrehozni, amely megfelel az uniós előírásoknak, mindenekelőtt azonban a magyar emberek érdekét tartja szem előtt. Ezért is döntött úgy a kormány, hogy az eddigi béren kívüli juttatások egy részét készpénzben kaphassák meg a magyar munkavállalók – olvasható az NGM közleményében.
Felidézték, hogy azért volt szükség a béren kívüli juttatások rendszerének átalakítására, mert Brüsszel gyakorlatilag szétzúzta a magyar cafeteria-rendszert.
