Ezt a potenciális kockázatot azonban enyhíti, hogy az EU-költségvetésbe befizetett nettó hozzájárulások 64 százaléka a brit kilépés után is olyan tagországokból érkezik majd, amelyek szuverén adósbesorolása a lehető legjobb, AAA–AA3 sávban van, a nettó befizetések 96 százalékát pedig olyan országok teljesítik, amelyeknek államadós-besorolására stabil vagy felminősítés lehetőségére utaló pozitív kilátás van érvényben – áll a Moody’s elemzésében.
Más nagy londoni házak ugyanakkor számítanak enyhe negatív növekedési hatásra a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokban, elsősorban az euróövezet közvetítésével érvényesülő áthúzódó brexitsokk miatt.
A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics elemzői 1,5 százalékról 1 százalékra rontották az euróövezet jövő évi növekedésére szóló becslésüket, elsősorban a feszesebbé váló pénzügyi kondíciókkal, valamint az üzleti és a fogyasztói bizalom gyengülésével indokolva a felülvizsgálatot.
A ház ennek nyomán Magyarországon az általa eddig várt 2,3 százalék helyett 2 százalékos, Lengyelországban és Szlovákiában 3,5 százalék helyett 3 százalékos, Csehországban 3,3 százalék helyett 2,8 százalékos növekedést vár 2017-ben.
A Capital Economics elemzői szerint a térség több országában várható a monetáris politika reakciója is. A ház Magyarországon további 0,30 százalékpontos, Lengyelországban 0,25 százalékpontos jegybanki kamatcsökkentést vár még az idén.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltatócsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői Magyarországon az általuk eddig várt 3 százalék helyett 2,3 százalékos, Csehországban 3 százalék helyett 2,4 százalékos, Lengyelországban 3,5 százalék helyett 3 százalékos növekedéssel számolnak 2017-ben. A felülvizsgálatot szintén elsősorban az euróövezetre gyakorolt brexitsokk várható átszűrődésével indokolták.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!