A Századvég áfával kapcsolatos tevékenysége leginkább egy még ma is zajló büntetőper miatt érdekes, amelyben már megszületett az elsőfokú ítélet. A vádirat szerint T. Viktor 2014 tavaszán egy vállalati rendezvényen azt állította egy ismerősének – aki az amerikai étolajgyártó vállalat, a Bunge egyik partnere volt –, hogy kétmilliárd forintért segít elintézni az étolaj áfájának jelentős csökkentését. Ez az ígéret nem kis dolog, hiszen az adók mértékének megváltoztatása általában – a kormány előterjesztésére – az Országgyűlés hatásköre. A Bunge-partner tanúvallomása szerint az ajánlat úgy szólt, hogy a kétmilliárd forintot a kormányhoz közel álló, befolyásos Századvég-csoportnak kell kifizetnie, megbízóként pedig Heim Péternek, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. akkori elnökének a neve került elő. A bíróság meghallgatta Heim Pétert is, aki – a vádlottal megegyező módon – kijelentette: soha semmilyen kapcsolatban nem álltak egymással. Egyedül T. Viktort ítélte két év börtönbüntetésre kétrendbeli befolyással üzérkedés miatt, azonban a végrehajtást három évre felfüggesztette a Fővárosi Törvényszék.
A bíróság az ítéletében azt is kifejtette, hogy a vádlott nem légből kapott ötletet, hanem valós ajánlatot közvetített, még ha a nyomozás folyamán nem derült is ki, hogy ki volt a megbízó. Ezt ugyanis nem állapította meg a nyomozó hatóság. Ám az igazság kiderítése érdekében az ügyészségnek folytatnia kellene a nyomozást.
Ez a korrupciós ügy szorosan összefügg a 2014-ben kirobbant úgynevezett kitiltási botránnyal, amelyben a Bunge közbenjárására az étolajjal történő áfacsalás és korrupció miatt az Amerikai Egyesült Államok hat magyar állampolgárnak büntetésből megtiltotta, hogy a területére léphessen. Az egyik kitiltottként Heim Péter neve vetődött fel a sajtóban. A hírek szerint épp a Bunge ügyében üzérkedett befolyással, és emiatt került rá a listára. Heim ezt kategorikusan visszautasította.
A perben az ügyészség pontot tehetett volna az ügyre, és megkérdezhette volna a Századvég Gazdaságkutató Zrt. akkori elnökét, hogy vele szemben is föllépett-e az Egyesült Államok. Lapunk kérdésére azonban az ügyészség elismerte, ezt nem tette meg – korábban ugyan a nyomozás keretei között jogsegélykérelemmel fordultak az Amerikai Egyesült Államokhoz, ám nem kaptak információt Heimről. Az ügyészség szerint ugyanis az amerikaiak már a botrány kirobbanásakor egyértelművé tették: soha nem fogják közölni, kik szerepelnek a kitiltási listán, mondván, az az érintettek és az USA ügye.
Az ügyészség ma sem kíváncsi rá, ki lehetett T. Viktor megbízója. Szerinte a nyomozás során már széles körűen kitért a vádlott kapcsolatrendszerének vizsgálatára, Heim Péterrel, illetve a gazdaságkutató társasággal való esetleges kapcsolatára is, de eredménytelenül. Lázár János kancelláriaminiszter beszámolója után azonban elképzelhető, hogy kiderül az igazság. Ehhez csupán arra van szükség, hogy az ügyészség elrendelje a pótnyomozást. A miniszter szerint ugyanis több olyan Századvég-tanulmány is készült kormányzati kérésre, amelyekben szó lehetett gazdasági kérdésekkel összefüggésben az áfa mértékéről. Sőt a kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Magyar Nemzet kérdésére azt is elárulta, hogy a Századvég nemcsak állami, hanem piaci megrendelésre is végzett – öt-hat – olyan kutatást, amely az áfacsökkentés gazdasági hatásaival foglalkozik. Ha kiderülne, hogy Heim Péter is szerepelt a kitiltottak listáján, akkor az Egyesült Államoknak bizonyítékainak kell legyenek úgy a Századvég, mint Heim Péter áfaügyekben játszott szerepéről.
