A szervezet csütörtöki, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a kötelező szabad vasárnapok számának emelése ugyancsak sok pénzbe kerül, hiszen több alkalmazottat igényel. Jelenleg egy szabad vasárnap megadása kötelező egy hónapban a munkavállalóknak.
Az OKSZ közölte: a 140 ezer boltból, áruházból becslések szerint 40 ezer tart nyitva vasárnap. A legfontosabb feladatnak az ágazati munkaerőhiány enyhítését nevezték, amelyben nem a vasárnapi munkavégzés a döntő, hanem az alapbér, a döntő oka pedig az elvándorlás – írták.
Az üres álláshelyek száma idén az első negyedévben a teljes kereskedelemben meghaladta a 3800-at, az alkalmazottak száma a kiskereskedelemben a négy főnél nagyobb boltokban tavaly megközelítette a 187 ezret.
Közölték: a feszültség forrása, hogy óriásiak a bérkülönbségek a kereskedelemben még az egyes üzletláncok között is, ahol a legtöbb bért többnyire a nemzetközi hátterű áruházak fizetik alkalmazottaiknak. Az OKSZ közleményéből kiderül, hogy a kiskereskedelemben a havi átlagkereset 148 ezer forint volt tavaly, az állami elektronikus beszámoló portál szerint a legnagyobb foglalkoztatók közül az Aldi 308 ezer, a Lidl 248 ezer, az Auchan 189 ezer, a Spar 185 ezer, a Tesco 184 ezer, a CBA pedig 193 ezer forintot fizet az alkalmazottaknak. Az egyes szakmák közül a legtöbbet az iparcikket értékesítők keresik, a legkevesebbet az élelmiszerbolti eladók.
Az OKSZ szerint az alapbérek emelése csak korlátozott lehet. A nagyobb bért fizetőknél kevésbé feszítő a munkaerőhiány, viszont a kisebb boltosoknak többet kellene emelni, ami ott drágulást okozna és versenyképességi hátrányukat növelné. Ezért elengedhetetlen a járulékkedvezmény, elsősorban a kisvállalkozások körében, és a kisvállalkozások fejlesztési támogatása is – áll a közleményben.
