A tárca emlékeztetett: a szofverfrissítésre azért van szükség, mert ezáltal a pénztárgépek jövőre „átszemélyesíthetők”, vagyis eladhatók, bérbeadhatók lesznek. Hozzátették: ehhez a pénztárgép-gyártóknak, -forgalmazóknak kell módosítaniuk a már meglévő engedélykérelmüket.
Az NGM szerint a jelenleg aktívan üzemelő 167 488 kiskassza tulajdonosa gyakorlatilag észre sem veszi majd a változást, hiszen a szoftverfrissítést a NAV szakemberei távolról végzik el, éppúgy ahogy a forgalmi adatok is neten érkeznek a hivatalhoz.
A hipermarketek, benzinkutak – úgynevezett számítógép-alapú – nagykasszáinál viszont kétoldalú szoftverfrissítésre van szükség. A NAV automatikusan elvégzi a több mint 36 ezer számítógépalapú pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének a frissítését, de itt az egyéb funkciók miatt nem kizárt, hogy a gyártó, forgalmazó frissítésére is szükség lehet.
A több mint 20 ezer, bekötött kassza használatára újonnan kötelezett vállalkozást a szoftverfrissítés nem érinti, nekik 2016. december 31-éig egy modernizált kasszát kell beszerezniük.
A minisztérium emlékeztetett, hogy 2017. január 1-jétől a gépjárműjavítási, -karbantartási tevékenységet, a gépjárműalkatrész-kiskereskedelmet, a motorkerékpár és -alkatrész kereskedelmét, javítását, a plasztikai sebészeti tevékenységet, a diszkó, táncterem működtetését, a textil, szőrme mosását, tisztítását, vegytisztítását, vasalását végzőknek, illetve a masszázsszalonoknak, fogyasztó- és karcsúsító szalonoknak, fitnesz-, testépítő kluboknak, valamint a taxisoknak és a pénzváltóknak kell netes pénztárgéppel kiállított nyugtát adniuk. A rendelet módosításán jelenleg dolgozik a gazdasági tárca.
Az NGM hangsúlyozta: a költségvetés mellett az érintett szektorok tisztességes szereplőinek érdekét védi a bekötött pénztárgép, a gazdaságfehérítés leghatékonyabb eszköze, amely az Ekáerrel együtt két év alatt több mint 420 milliárd forintot hozott a költségvetésnek.
