Ezek után Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter júniusban arról beszélt, nem csak étolajjal foglalkoznak az áfacsalók, a cukor és a liszt is a célkeresztjükbe került. A tárcavezető kemény fellépést várt a csalók ellen. Cikkeink után a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is vizsgálni kezdte az olajokat, mert közérdekű bejelentésként értékelte lapunk megkereséseit. A Nébih szakemberei 15 mintát vizsgáltak meg, ezután közölték, a termékek megfeleltek az előírásoknak, de szinte minden, nem hazai előállítású étolajnál akadt jelölési hiba.
A mostani eset kapcsán megkerestük a horvát gyártót, az Uljarát, de egy hét után sem kaptunk választ arra a kérdésünkre, mennyi olajat exportálnak Magyarországra és milyen szempontoknak kell megfelelnie a termékeknek. Több levelet írtunk a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak is (NAV), amelyekben az új Sunny-szállítmányok kapcsán arra voltunk kíváncsiak, a beszállítók miként tudják kijátszani a hatóság csodafegyverét, az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszert (ekáer). Megkérdeztük, a NAV szerint hogyan kerül az olaj közvetítőcégekhez. Kérdéseinkre egy hét elteltével sem kaptunk választ.
A terméket beszállító, magyar székhelyű céggel szerződéses kapcsolatban állunk – a CBA-tól ezt a választ kaptuk. Közlésük szerint semmi olyan információ nem áll a rendelkezésükre, hogy a beszállítóval, illetve a termékekkel bárminemű probléma lenne. – Az ekáer-rendszerbe bejelentve történt a szállítás. A szállító nyilatkozatot tett, hogy az áthárított áfát a költségvetéssel szemben elszámolja.
A szállítókat a hatóságok nyilvános adatbázisai és közhiteles nyilvántartások alapján és a kereskedelemben szokásos ellenőrzési eljárásoknak vetjük alá szerződéskötések előtt, meggyőződünk arról, hogy a beszállítók létező, valós gazdasági tevékenységet végző cégek – áll a tájékoztatásban.
