Elbukhat a holdudvarnak milliárdokat hozó kötvényüzlet

Kérdés, elszámoltatják-e a letelepedési ügyleteken milliárdokat kereső offshore cégeket.

Az alaptörvény tervezett módosításáról szóló frakcióvezetői egyeztetések mindenesetre ma délelőtt folytatódnak, ez immáron a harmadik kör lesz. Igaz, az előző két alkalom túlságosan sok eredményt eddig nem hozott, nem tűnt úgy, hogy egyetértés lenne a kormánypártok és az ellenzék között. A letelepedési kötvények megszüntetése mellett a Jobbik azt is kérte már, hogy legyen kétharmados az „idegen állampolgárok” esetében lefolytatandó eljárásokat szabályozó törvény, ám ezt éppen tegnap szavazta le az Országgyűlés igazságügyi bizottságának kormánypárti többsége. A Fidesz szerint ugyanis ez értelmetlen, hiszen már önmagában is elég garancia szerintük, hogy az alaptörvényben rögzítve lenne: idegen népesség nem telepíthető be Magyarországra, illetve hogy azok az idegen állampolgárok, akik itt akarnak élni – saját kérelmük alapján –, egyedi elbírálásban részesülnek. Ugyanez a testület elvetette egyébként azt az önálló jobbikos javaslatot is, amely mindenféle jogcímen megtiltaná a betelepítést, ez az ellenzéki párt értelmezése alapján már a Rogán Antalhoz kötött letelepedési kötvényekre is vonatkozik. A fideszes Répássy Róbert elmondása szerint magával az elvvel egyetértenek, de nem fogadják el, hogy az ellenzéki párt zsarolni próbálja őket.

Jelenleg egyébként öt vállalkozáson keresztül jelentkezhetnek azok a pén­zes bevándorlók, akik hajlandók 300 ezer euróért, azaz 93 millió forintért letelepedési kötvénybe fektetni. A cégeket az Egyesült Arab Emirátusokban, a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Cipruson jegyezték be, vagyis aligha ismertek a valódi tulajdonosi körök. Eddig 3975 kötvényt jegyeztek le a cégek, amelyek 110 milliárd forintos bevételre tettek szert, miután a külföldi még 50-60 ezer eurós szolgáltatási díjat is fizet az adóparadicsomokban regisztrált vállalkozásoknak.

A magyar állam csak veszített a konstrukción, hiszen a kötvény árát öt év múlva visszakapja a vásárló, sőt a piaci árnál négyszer nagyobb kamat is jár a befektetés után. Ezt azonban nem a külföl­diek kapják, hanem a közvetítő vállalkozások, lényegében a Fidesz által kivételes helyzetbe hozott offshore cégek. Ez azért furcsa, mert ha a kormány a letelepedési kötvények helyett piaci körülmények között bocsátana ki állampapírt, akkor azt negyedáron is el tudná adni, vagyis négyszer olcsóbban finanszírozhatná a magyar államadósságot. A pénzes bevándorló eközben élete végéig megtarthatja a letelepedési engedélyét, hiszen az csak különleges okokból – például bűncselekmény elkövetése esetén – vonható vissza. Sőt, a program a családegyesítést is lehetővé teszi, így történhetett meg, hogy közel négyezer kötvény eladása után több mint tízezer külföldi kapott tartózkodási, illetve letelepedési engedélyt hazánkban.

A letelepedési kötvényprogrammal sem anyagilag, sem erkölcsileg nem jár jól Magyarország. A költségvetés komoly veszteségeket könyvelt el, csak a kamatot terhelő extraprofit mintegy 35 milliárd forintnyi közpénzt emészt fel. A migránsozó kormányzati propaganda mellett pedig furcsán mutatott, hogy a háború és nélkülözés elől menedéket kereső emberek elutasítása mellett a pénzt fizető bevándorlók esetében milyen nagylelkű az ország. A letelepedési kötvényprogram – bár gyakran hivatkoznak erre fideszes politikusok – nyomokban sem viseli magán más országok hasonló, befektetést ösztönző programját, hiszen Magyarországon nem kellett munkahelyeket teremteni és konkrét beruházásokat megvalósítani, elég volt csak ideiglenesen állampapírba fektetni. Nagy kérdés, hogy az elmúlt évtized egyik legsúlyosabb politikai korrupciós ügyének számító kötvényprogram megszűnése esetén elszámoltatják-e a mutyiban busás haszonra szert tevő offshore cégeket, vagy a Fidesz és a Jobbik közötti alkotmánymódosítási alku áldozatává válik 35 milliárd forintnyi közpénz és további 75 milliárd forintnyi jövedelem, amelyre tisztességtelen módon tettek szert a kormány holdudvarához tartozó offshore-lovagok.