Nagy káosztól tartanak a közszférában

A feladatok újragondolásával kell kezdeni a bürokráciacsökkentést.

Káoszhoz vezetne a közigazgatásban, ezért elképzelhetetlen, hogy rövid idő alatt komolyabb tömeg jelenjen meg a közszférából a munkaerőpiacon álláskeresőként – véli a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke. Csaposs Noémit annak kapcsán kérdeztük, hogy Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára egy múlt heti konferencián arról beszélt, a következő években az állami szférában több tízezres, akár százezres létszámleépítés várható, ezeket a dolgozókat átképzés után a versenyszférában lehetne alkalmazni. A szakmai szövetség vezetője szerint a bürokráciacsökkentés nem a dolgozók elküldésével, hanem a jogszabályban rögzített feladatok újragondolásával kezdődik. Ezt alátámasztják a tapasztalatok is, hiszen a közalkalmazottak leépítése eddig jobbára azt jelentette, hogy egyes feladatokat kiszerveztek az államigazgatásból. Mint mondta, jelenleg inkább az látszik, hogy bizonyos területeken munkaerőhiány van, hiszen sokan elhagyják rosszul fizető közalkalmazotti állásukat és a piacon próbálnak szerencsét.

Elsősorban a munkaerő-tartalékok megtalálása és integrálása a célja a Csongrád Megyei Önkormányzat és a megyei kormány­hivatal által indított, egymilliárd forintos költségvetésű foglalkoztatási programnak, amelyről az együttműködési megállapodást tegnap írták alá a részt vevő szervezetek Szegeden. Hollósi Szabolcs, a programot megalapozó helyzetelemzést készítő BFH Európa Kft. ügyvezetője elmondta, hogy Csongrád megye településein az elmúlt években gyakorlatilag megszűnt a kereslet a képzetlen munkaerőre, és csökkent a betanított munka iránti igény is. A probléma megoldásában segíthetnek a munkaadói igényekhez igazodó képzések, tréningek, de rövidebb tanfolyamok indítására is van lehetőség. (MTI)

Csepreghy azon felvetésére, hogy a közszférában feleslegessé váló munkaerőt átképzéssel tennék vonzóvá a piac számára, úgy reagált: jórészt diplomás, adminisztratív területen dolgozó emberekről van szó, akik közül sokan nem beszélnek megfelelő szinten idegen nyelveket. Így az átképzést a legtöbb esetben nyelvoktatással kellene kezdeni.

A Világgazdaságnak nyilatkozó Sághy András, a Kienbaum Magyarország vezetője szerint a helyzet sokkal bonyolultabb annál, semhogy egyszerűen átirányítsák a közszférából elbocsátott dolgozókat a versenyszféra üres álláshelyeire. Az egyik legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy a verseny- és a magánszférát különböző vállalati kultúra jellemzi, eltérő képesség- és készségcsomagot igényel a munkavállalók részéről.

Az államtitkár által a múlt héten bedobott elképzelés egyébiránt nem új: Zsiday Viktor közgazdász, a Citadella Consulting Befektetési Tanácsadó Kft. vezérigazgatója korábban kifejtette, a kabinetnek végre komolyan kellene vennie a közigazgatás megreformálását, amiben régiós összehasonlításban az utolsók vagyunk. A bürokráciára 500-1000 milliárd forinttal költünk többet évente, mint Lengyelország, Csehország vagy Szlovákia. Ezt az aránytalanságot, véli a közgazdász, csak jelentős racionalizálással és több tízezer ember elbocsátásával lehetne orvosolni, ami ugyanakkor lehetőséget teremtene a bérek felzárkóztatására is. – Mindezt ki kellene egészíteni egy jelentős képzési programmal, amelynek révén a közszférából távozó munkaerő piacképes ismeretekre tehetne szert – fogalmazott Zsiday, megjegyezve: tömegek átcsoportosítására ma történelmi lehetőség kínálkozik, hiszen nem volt még ilyen nagyarányú munkaerőhiány a piacon. Lentner Csaba közgazdász egy néhány héttel ezelőtti rádióinterjúban arról beszélt, hogy egy sor kormányzati döntés és elbocsátások révén akár megduplázható lenne a közszolgák bére néhány éven belül.

– Nincs közvetlen átjárás a köz- és a versenyszféra között, az 50 év feletti elbocsátottaknak pedig alig lesz esélyük elhelyezkedni a piacon – ezt már Csaba László közgazdász nyilatkozta a Hír TV-nek. A közgazdászprofesszor annak kapcsán beszélt erről, hogy a kormányzat meghirdette a közszféra karcsúsítását, illetve az elbocsátottak átképzését tervezi. A szakember beszélt arról is, hiába több a foglalkoztatott, Magyarország termelékenysége ma gyengébb, mint 2008-ban volt. – Most a teljesítményünk kicsit kevesebb dollárban számolva, mint 2008-ban volt, miközben 700 ezerrel többen dolgozunk, akkor a termelékenység nyilván jelentősen romlott. Én örülök neki egyébként, hogy többen dolgoznak, de azért a termelékenység javítása nélkül még senkinek sem sikerült felzárkóznia – jelentette ki.