A legnagyobb brit kiskereskedelmi hálózat internetes értékesítési felületéről csütörtökre húsz Hellmann’s márkájú majonéz- és szószféleség, számos Flora margarinkészítmény, Persil mosóporok, valamint dobozos fagylaltok, tisztálkodószerek, fogkrémek tűntek el. A legnagyobb visszhangot azonban a Nagy-Britanniában rendkívül népszerű, élesztőkivonat-alapú szószkészítmény, a Marmite forgalmazásának leállítása keltette – az ügyet a média és a közösségi oldalak használói máris Marmitegate-ként emlegetik.
A Tesco online vásárlási oldalán az Elnézést kérünk, e termék jelenleg nem kapható felirat volt olvasható az érintett cikkek képe alatt.
A Tesco üzleteiben a készlet erejéig csütörtökön még árusították e termékeket, de az áruházlánc közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a vita elhúzódik, a boltokból is kifogyhatnak ezek az árucikkek.
Az intézkedés előzményeként a Unilever jelentősen – piaci források szerint egyes esetekben 10 százalékkal – emelni kívánta nagybani értékesítési árait, amit a Tesco nem fogadott el.
Dave Lewis, a Tesco vezérigazgatója korábban 27 évig a Unilevernél töltött be különböző igazgatói tisztségeket.
A Unilever érintett termékeit a másik három nem diszkontjellegű országos brit áruházlánc, a Sainbury’s, a Morrisons és a Waitrose is árulja. E cégek csütörtök estig hivatalosan nem kommentálták a Unilever áremelési szándékát, de a médiának nyilatkozó piaci források szerint e szupermarket-hálózatok is vitában állnak a brit–holland óriással.
A brit kiskereskedelemben folyamatos és ádáz árháború dúl, és a Brit Kiskereskedelmi Szövetség (BRC) e héten kiadott állásfoglalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a font gyengülése és az elmúlt évek élelmiszerár-deflációja után a szektor képtelen pótlólagos költségeket érvényesíteni a fogyasztói árakban.
A font 17 százalékkal gyengült az euróval szemben, kereskedelmi súlyozású árfolyamindexe pedig – amely a brit gazdaság legfőbb kereskedelmi partnereinek devizakosarához méri a font értékét – mélységi rekordra süllyedt azóta, hogy a brit EU-tagságról június 23-án tartott népszavazáson a többség a kilépésre voksolt.
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics a font megpróbáltatásairól összeállított legutóbbi tanulmányában kiemelte: az ázsiai kereskedésben múlt pénteken bekövetkezett „villámkrach” után – amikor a font két perc alatt 6 százalékot zuhant, mielőtt valamelyest visszakapaszkodott volna – a befektetők most már attól tartanak, hogy a font további esése akár potenciális fontválsághoz is vezethet.
Jóllehet a hirtelen zuhanást később több piaci szereplő egy hibás kereskedési algoritmussal magyarázta, a font azóta sem tért vissza korábbi árfolyamszintjére, és a piacon már megfigyelhető, hogy a befektetők egyre több védőpozíciót vesznek fel a font további zuhanása ellen – hangsúlyozták a Capital Economics londoni elemzői.
