Szabics Zsolt, a Bankmonitor vezető elemzője az MNO-nak arról beszélt, a nyugdíjcélú megtakarítás után állami támogatás is jár, azonban nem mindegy, hogy mibe fekteti az ember a fenti összeget. A legbiztosabb, és a legkevesebb szakértelmet igényli, ha önkéntes nyugdíjpénztárba fizetjük be. Itt ugyanis viszonylag alacsony költség mellett csak a portfólióról kell dönteni, vagyis hogy kisebb kockázat mellett kisebb hozamot akarunk, vagy nagyobb kockázat mellett jelentősebb hozamot. A többit elintézik a pénzügyi szakemberek. A nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) azért kedvezőtlenebb ennél, mert ott magára van utalva az ember, önállóan kell eldönteni, milyen alapba, részvénybe fekteti pénzét. Végül a legkedvezőtlenebb, ha nyugdíjbiztosítást köt valaki, ebben az esetben ugyanis a költségek és a hozamok aránya a legrosszabb. Kérdésünkre arról is beszélt a szakértő, ha egy összegben nagyobb összeghez jut valaki, például örököl, azt akár ingatlanra is költheti, hogy annak bérleti díjából egészítse ki nyugdíját. Ez esetben azonban számolni kell azzal, hogy szükség esetén sokkal nehezebb túladni rajta, mintha valamiféle pénzügyi termékben tartaná megtakarítását az érintett, illetve fenntartására is költeni kell.
Pillanatnyilag tehát ezen lehetőségek között választhatnak a nyugdíjba készülők. Nem tudni azonban, miként alakul át a nyugdíjrendszer a jövőben. Az azonban biztosnak tűnik, hogy szűk két évtizedig még fennmarad a jelenlegi a rendszer. A jegybank közelmúltban megjelent tanulmánya szerint ugyanis 2035-ig nem lesz gond a hazai ellátórendszerrel, de ha a múlt század hetvenes éveiben születettek elhagyják a munkaerőpiacot, gondok lehetnek. Egyes számítások szerint akkor a jelenlegi nyugdíjakhoz képest 20-40 százalékkal csökkenhetnek a kifizetések.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!