A neves közgazdász arról beszélt a pénzmosás, adóelkerülés és adókijátszás elleni eseti bizottság (PANA) tagjai előtt, hogy az adóeltitkolás „aláássa a globális társadalom működését”, ezért az abban részt vevő cégeket „úgy kellene kezelni, mint egy járvány hordozóit, akiket el kell különíteni”.
Mint mondta, szigorúbb szankciókat kellene elrendelni az adóelkerülést és a pénzmosást lehetővé tévő jogi vállalatok, vagyonkezelők és tanácsadó cégek ellen.
Stiglitz kulcsfontosságúnak nevezte a nyilvános, a hatóságok és a sajtó számára egyaránt hozzáférhető adatbázisok létrehozását, amelyek az érintett vállalatok és tulajdonosaik adatait tartalmazzák.
A Világbank volt főközgazdásza, a Columbia Egyetem professzora emellett elmondta: komoly kételyei vannak azzal kapcsolatban, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök kellő hatékonysággal fog fellépni az adóeltitkolás ellen, minthogy az ingatlanmilliárdosról korábban kiderült, hogy az adótörvények kihasználásával 18 éven keresztül nem fizetett szövetségi jövedelemadót.
Hozzátette azonban, hogy Európa egyedül is jelentős eredményeket tudna elérni az adóeltitkolás elleni küzdelemben.
Felszólalásában Werner Langen, a bizottság elnöke úgy vélte, a jelenség felszámolásának leghatékonyabb eszköze az átláthatóság.
Giovanni Kessler, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) főigazgatója a PANA hétfői ülésén egy „szabványosított, összekapcsolt és könnyen használható” adatbázis létrehozását sürgette, amely az uniós tagállamokban regisztrált bankszámlák adatait tartalmazná, és elérhető lenne az illetékes európai hatóságok által.
A vizsgálóbizottság felállításáról nyár elején döntött az Európai Parlament, nem sokkal azután, hogy több százezer offshore vállalat adatait szivárogtatta ki egy titkos forrás a Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodából.
