Például ha az orosz Gazprom leállítja a gázszállításokat Magyarország részére, mert esetleg olyan gyanúja támad, hogy országunk a vele kötött megállapodást megszegve orosz gázt ad el Ukrajnának vagy valamely más országnak. Emellett – amint azt Moszkva kilátásba is helyzete – akkor is elzárhatja a Gazprom a gázcsapot, ha kiderül, hogy Kijev jogtalan módon lecsíp az Európa felé tartó gázszállítmányokból. Az orosz gázszállítmányok azonban egyelőre zavartalanul érkeznek, csakúgy, mint az Ausztria felőli mennyiség. Ezenfelül rendelkezésre áll a napi hatmillió köbméter körüli hazai kitermelésű földgáz is.
Holoda Attila, a második Orbán-kormány volt energetikai államtitkár-helyettese lapunknak elmondta: több okból is kockázatos a hazai gáztárolók gyors leürítése. Egyrészt azért, mert a befogadóállomások feltöltöttsége garantálná a fogyasztók folyamatos ellátását különlegesen zord időjárás esetén is. A kormányzat éppen erre hivatkozva vásárolta meg a tárolókat néhány évvel ezelőtt. Az államosításnak azonban semmi értelme, ha a kormányzat nem tölti fel a befogadóállomásokat, így azok szinte állandóan leürített állapotban vannak – jegyezte meg a szakértő. Hozzátette: műszaki gondok is adódhatnak abból, ha a tárolók huzamos ideig üresek. A kiemelt gáz helyére ugyanis a visszaeső nyomás miatt beszivároghat a víz, ami csökkentheti az egységek befogadókapacitását.
Holoda Attila megjegyezte: a kormány rendszeresen trükközik a tárolói készletre vonatkozó adatokkal. Rendre egybeszámolja ugyanis a lakossági ellátás céljára betárolt, a vészhelyzet esetére felhalmozott és az egyéb, a kormányzat számára nem hozzáférhető kereskedelmi gáztartalékokat. Így próbálja a kabinet elkendőzni, hogy alacsonyak a háztartások számára elkülönített készletek. Emellett az egyes tárolók töltöttségi adatait sem hozzák nyilvánosságra, miközben az ellátás fenntartása szempontjából nem mindegy, hogy melyik létesítmény mennyire üres.
