Kevés a gáz, mégis küldjük Ukrajnába

Gyorsan ürülnek a hazai kereskedelmi gáztárolók, a töltöttségi szint szerdán már 15 százalék alá csökkent.

Továbbra sem működik megfelelően a hazai nagynyomású földgázszállító rendszert üzemeltető FGSZ Zrt. honlapja – a társaság szóvivője szerint technikai okból nem képesek közölni hónapok óta a naprakész számokat – így a határkeresztező gázforgalomról nincsenek pontos nyilvános adatok. Információink szerint ugyanakkor intenzíven zajlik a földgáz importja és exportja is a határ menti átadóállomásokon. Úgy tudjuk, Ukrajnába is folyamatosan szállítunk gázt, naponta mintegy félmillió köbmétert. Ez papíron olyan fűtőanyag, amelyet Ausztria felől hozunk be, valójában a Gazpromtól érkezett gáz egy részét fordítjuk vissza egy régebbi vezetéki kapcsolatnak köszönhetően. A „könyvelési trükkre” azért van szükség, mert az orosz társasággal kötött szerződés alapján a tőlük importált gázt nem adhatjuk tovább. Ausztria felől egyébként – úgy tudjuk – hozzávetőleg napi 10 millió köbméter, Ukrajnából pedig megközelítőleg napi 30 millió köbméter gáz érkezik. Az új szlovák–magyar gázvezetéken továbbra sem történik gázszállítás. Ugyanakkor Magyarország naponta mintegy kilencmillió köbméter orosz gázt ad át – legálisan – Szerbiának, Horvátországba pedig naponta csaknem napi négymillió köbméter gázt exportálunk.

Szakértők szerint a tél hátralévő részében egyre nagyobb szerep jut majd az importvezetékeknek az ország gázellátásában, mert a hideg időjárás miatt gyors tempóban, hozzávetőleg napi fél százalékkal fogy a hazai kereskedelmi tárolókban lévő gáz mennyisége. A négy állami kézben lévő, együttesen 4,3 milliárd köbméter kapacitású hazai kereskedelmi földgázbefogadókban – a zsanai, a hajdúszoboszlói, a pusztaedericsi és a kardoskúti állomáson – együttesen a feltöltöttségi szint már 15 százalék alatt van. Ez pedig azt jelenti, hogy abban az esetben, ha továbbra is a mostani ütemben zajlik a gázkivétel, akkor február közepére teljesen kiürülnek a tárolók, amelyekben jelenleg csupán kevesebb mint 650 millió köbméter gáz van. A szőregi vésztárolóban ugyan van még a fogyasztók pénzéből korábban felhalmozott mintegy 920 millió köbméter stratégiai gáztartalék, ám ahhoz nem nyúlhat a kormány, csak akkor, ha különleges vészhelyzet alakul ki Magyarország gázellátásában.

Például ha az orosz Gazprom leállítja a gázszállításokat Magyarország részére, mert esetleg olyan gyanúja támad, hogy országunk a vele kötött megállapodást megszegve orosz gázt ad el Ukrajnának vagy valamely más országnak. Emellett – amint azt Moszkva kilátásba is helyzete – akkor is elzárhatja a Gazprom a gázcsapot, ha kiderül, hogy Kijev jogtalan módon lecsíp az Európa felé tartó gázszállítmányokból. Az orosz gázszállítmányok azonban egyelőre zavartalanul érkeznek, csakúgy, mint az Ausztria felőli mennyiség. Ezenfelül rendelkezésre áll a napi hatmillió köbméter körüli hazai kitermelésű földgáz is.

Holoda Attila, a második Orbán-kormány volt energetikai államtitkár-helyettese lapunknak elmondta: több okból is kockázatos a hazai gáztárolók gyors leürítése. Egyrészt azért, mert a befogadóállomások feltöltöttsége garantálná a fogyasztók folyamatos ellátását különlegesen zord időjárás esetén is. A kormányzat éppen erre hivatkozva vásárolta meg a tárolókat néhány évvel ezelőtt. Az államosításnak azonban semmi értelme, ha a kormányzat nem tölti fel a befogadóállomásokat, így azok szinte állandóan leürített állapotban vannak – jegyezte meg a szakértő. Hozzátette: műszaki gondok is adódhatnak abból, ha a tárolók huzamos ideig üresek. A kiemelt gáz helyére ugyanis a visszaeső nyomás miatt beszivároghat a víz, ami csökkentheti az egységek befogadókapacitását.

Holoda Attila megjegyezte: a kormány rendszeresen trükközik a tárolói készletre vonatkozó adatokkal. Rendre egybeszámolja ugyanis a lakossági ellátás céljára betárolt, a vészhelyzet esetére felhalmozott és az egyéb, a kormányzat számára nem hozzáférhető kereskedelmi gáztartalékokat. Így próbálja a kabinet elkendőzni, hogy alacsonyak a háztartások számára elkülönített készletek. Emellett az egyes tárolók töltöttségi adatait sem hozzák nyilvánosságra, miközben az ellátás fenntartása szempontjából nem mindegy, hogy melyik létesítmény mennyire üres.