Nem csoda, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök békülékenyebb hangnemet ütött meg Angela Merkel német kancellár közelgő moszkvai látogatása előtt. A kiszivárgott hírek szerint Oroszország hajlandó lenne lemondani Kelet-Ukrajnáról, ha a külvilág elismerné a Krím orosz annexióját, akkor Moszkva, ha nem is teljesen, de lemondana a donecki és luganszki szakadárokról. A békülékenyebb hangnem mögött leginkább gazdasági érdekek húzódnak. Az Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankciók ugyanis – bár nem kényszerítették térdre – egyre kellemetlenebb meglepetéseket okoznak az orosz gazdaságnak. A legfrissebb adatok szerint az orosz ipari termelés februárban 2,7 százalékkal zsugorodott éves szinten és 0,6 százalékkal csökkent havi összevetésben. Az orosz statisztikai hivatal szombati beszámolója szerint az idei első két hónapban 0,3 százalékkal esett vissza az ipari termelés a tavalyi év azonos időszakához képest. Nagy kérdés, hogy a szakadár ukrán területek „visszaadása” mire lesz elég, miután az amerikai elnök egyértelművé tette: a Krím félsziget helyzetének rendezése nélkül nincs esély a kétoldalú kapcsolatok normalizálására. Donald Trump a héten megismételte, hogy a Krím visszaadása nélkül Oroszország nem számíthat a nyugati kapcsolatok rendezésére és a szankciók felszámolására.
Miközben Brüsszel mindenkit, legutóbb éppen az ENSZ-et a Moszkvával szembeni szankciók fenntartására szólít fel, az áruforgalom látványosan növekszik az Európai Unió országai és Oroszország között. Erről cikkünk itt.
De nemcsak az orosz gazdaságot érték hátrányosan az ukrajnai konfliktust követően életbe léptetett szankciók. Közvetett módon, elsősorban a kőolaj és a földgáz világpiaci árának az esése miatt az idén is folytatódik az azeri gazdaság zsugorodása. Az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) egyik szakértője szerint részben az építőipari termelés 27,6 százalékos zuhanása miatt tavaly az azeri bruttó hazai termék (GDP) 3,8 százalékkal zsugorodott az egy évvel korábbi 1,1 százalékos növekedés után. Az azeri kormány az idei évre 1 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ugyanakkor az ADB előrejelzésében az szerepel, hogy a GDP 1,1 százalékkal csökken. Az azeri gazdaság komoly mértékben függ a kőolaj és a földgáz árának alakulásától. A függőséget jól példázza, hogy az állami bevételek 75 százalékát és a GDP 45 százalékát adja a kőolaj- és gázeladás. A gazdaság sérülékenységét jelzi, hogy a manat értéke történelmi mélypontra süllyedt február 1-jén, amikor 1 dollárért 1,92 manatot adtak, ami azt jelenti, hogy 2015 vége óta felére csökkent az azeri pénz értéke. Éppen ezért kockázatos a magyar kormány által erőltetett keleti nyitás politikája, hiszen óriási kockázatokat rejt a csupán egy-két erőforrásra alapuló gazdaságokkal való együttműködés. Azerbajdzsán jó példa erre, hiszen a közép-ázsiai ország gazdasága, bár az elmúlt esztendők átlagát tekintve 17 százalékkal bővült éves szinten, most a bakui kormány – az olajárak korábbi, drasztikus esése miatt – arra kényszerült, hogy hitelt vegyen fel a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Korábban a 444.hu számolt be a keleti nyitás kudarcáról, miután egyedül a Törökországba irányuló magyar export emelkedett valamennyire, a többi keletinyitás-célországnál ez stagnált vagy csökkent. A Magyar Nemzeti Kereskedőházak fenntartása a világ számos pontján tavaly év végéig 5,5 milliárd forintnyi közpénzt emésztettek fel, miközben csak 2,8 milliárd forintnyi üzletet tudott összehozni a magyar cégeknek. A kormány keletinyitás-politikájának kudarcát jelzi az is, hogy a magyar export 80 százaléka továbbra is az Európai Unióba irányul, és hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnerei továbbra is az uniós tagállamok.
