„Nem vagyunk olyan szerencsés helyzetben, mint az energiatermelésre használható hegyi folyókban bővelkedő Ausztria. Számunkra az atomenergia jelenti az egyetlen olyan szén-dioxid-mentes energiaforrást, amely időjárástól független módon stabilan képes fedezni szükségleteinket” – fejtette ki. Emlékeztetett rá, hogy Pakson négy, 1982 és 1987 között épített atomreaktorblokk termel áramot. Az eredetileg 30 évre tervezett élettartamukat 20 évvel hosszabbították meg, a következő évtizedben épülő két új blokk ezeket fogja felváltani a 2030-as években.
A Der Standardnak arra a felvetésére, hogy Ausztria tiltott állami támogatásra hivatkozva esetleg perben támadná meg a paksi atomerőmű bővítését, Aszódi Attila hangsúlyozta, hogy az osztrák kormánynak erre ugyan minden jogi lehetősége megvan, de a magyar vélemény szerint nem fog sikerrel járni. Magyarország mindenesetre reméli, hogy a jószomszédi viszony fenntartása érdekében Ausztria belátja, hogy a többi uniós tagországhoz hasonlóan Magyarországnak is jogában áll saját magának eldöntenie, milyen módon fedezi energiaszükségletét. A kormánybiztos rámutatott: az Európai Bizottság másfél évig tartó tüzetes vizsgálatnak vetette alá a Paks II. beruházást, mielőtt zöld jelzést adott volna annak.
Ellentétben azzal, amit Paks II. kritikusai állítanak, paksi beruházással semmilyen „orosz befolyás” nem jár együtt – hárította el Aszódi Attila az osztrák lap Moszkva politikai szerepét firtató felvetését. Elmondta: a fővállalkozó az orosz Roszatom leányvállalata, az Atomstroyexport számos nemzetközi alvállalkozóval végzi majd el a kivitelezést. A Paks II. erőmű tulajdonosa és üzemeltetője pedig száz százalékban egy magyar állami vállalat lesz.
A szerződés nyilvános – emelte ki a kormánybiztos –, abba bárki betekinthet, a hitel pedig semmilyen politikai feltételhez nem kötött. A projekt finanszírozása egyszerűen azért történik orosz hitelből, mert kivitelezéshez szükséges speciális hitelkonstrukcióhoz nagyon nehéz egyéb finanszírozási forrást találni. A kivitelezés tíz évig tart, a hitelt pedig 21 éven belül kell visszafizetni. Mindemellett bármikor lehetőség lesz előtörlesztésre, ami rendkívül kedvező a magyar fél számára – mutatott rá a kormánybiztos.
Hangsúlyozta: a régióban minden egyes ország importál Oroszországból energiát, Ausztria és Szlovákia is orosz gázt vásárol, Németország megépítette az Északi Áramlatot, és már terveket sző a második vezetékpár lefektetésére is. A gázimport pedig jóval nagyobb energiafüggőséget jelent, mint egy atomerőmű építése, melynek üzemeltetéséhez szükséges fűtőelemeket évekre előre be lehet szerezni és biztonságosan tárolni – emelte ki. „Ha nem építünk atomerőművet, akkor földgázt kell majd többet importálnunk energiaszükségletünk fedezéséhez” – mutatott rá a kormánybiztos.