Bár a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) továbbra sem hajlandó felvilágosítást adni a magyar kormány és a Tesla közötti párbeszédről, minisztériumi forrásunk megerősítette, hogy valóban zajlik ilyen, hozzátéve: az lenne a meglepő, ha hazánk nem szállna ringbe az Európába tervezett akkumulátor- és elektromosautó-gyárért. – Nem lehetett kimaradni a versenyből egy olyan szereplő megnyeréséért, amely az energiafelhasználás terén olyan újszerű megoldásokkal rukkol elő, mint a Tesla. Magyarországnak ráadásul komoly referenciája van az autóiparban, és kedvező a befektetési környezet is – fejtette ki forrásunk annak apropóján, hogy a Heti Válasz múlt heti cikke szerint a kormány és Elon Musk cége között folyik az egyeztetés, és még az idén kiderülhet az is, hogy milyen eredménnyel.
Ami az Orbán-kormányt illeti, a Tesla európai gigagyárának megszerzése kapcsán nem csak gazdasági célok vezérlik, legalább ennyire presztízskérdés is az ügy. A Tesla idecsábításával ugyanis igazolást nyerne, hogy az autóipari gyártókapacitás felfuttatása nemcsak összeszerelő munkákat hoz, hanem vonzza az innovációt is. Felvetésünkre, hogy a Tesla akkora üzem létrehozására törekszik – 17 ezer munkahelyről szólnak a hírek –, amely körülbelül annyi embernek adna munkát, mint a Mercedes, az Audi, a Suzuki és az Opel együttvéve, informátorunk megjegyezte: a Tesla nem pusztán egy gyárnak, hanem európai központjának keres helyet, ami komoly kutatási-fejlesztési jelenlétet feltételez. Ugyanakkor elismerte: a közép-európai országokban inkább a komoly gyártókapacitás, valamint a kormányok által nyújtott adókedvezmények jelentik a fő vonzerőt. Szólt arról is, hogy mind a négy visegrádi ország – hazánkon kívül Lengyelország és Csehország, valamint Szlovákia – versenyben van, azt ugyanakkor nehéz megmondani, ki áll a legjobban. Az elektromobilitásban Lengyelország beszállítói kínálata a kiterjedtebb, Szlovákia befektetési ügynöksége pedig előrébb tarthat, mert már három éve felvette a Teslával a kapcsolatot. Hazánk mellett szól viszont, hogy a Zalaegerszegen 40 milliárd forintból létesítendő tesztpálya egyedülálló lesz a régióban és Európában is, mert ez lenne az első olyan létesítmény, ahol ki lehet próbálni az úgynevezett autonóm, önvezető járműveket. Jól mutat a magyar portfólióban az elektromos buszokat gyártó BYD komáromi gyáralapítása, valamint a Samsung Gödön létesítendő akkumulátorgyára is. Ezek mellett az uniós előírások értelmében az állam készpénztámogatásként vagy társaságiadó-kedvezmény formájában ötvenszázalékos mértékig tud segítséget nyújtani a külföldi beruházó nagyvállalatoknak.
A versengő országok nagy súlyt fektetnek a lehetőségek tálalására is – és valószínűleg komoly pénzt is ölnek bele. Lapunk úgy tudja, a magyar pozíciókat mások mellett a KPMG nemzetközi tanácsadó cég is erősíti. Kérdés persze, hogy érdemes-e hazánkat még nagyobb összeszerelő üzemmé változtatni. Csath Magdolna közgazdász már a Mitsubishi esetleges megjelenése kapcsán úgy nyilatkozott lapunknak, hogy az autóipar bocsátja ki az ipari termelés közel harmadát, ami komoly gazdasági bizonytalanságot, kitettséget jelent, miközben tényleges társadalmi haszna nem sok lenne egy újabb gyártó megjelenésének.
A Tesla közel ötmilliárd eurós (körülbelül 1500 milliárd forintos) beruházással kívánja felépíteni európai központját. A társaság beruházása rendkívül jelentősnek számít, ugyanis nem kizárólag elektromos autók gyártásáról van szó. A termékportfólió részét képezik a villamos energia otthoni tárolására szolgáló akkumulátorok, valamint az energiaellátást biztosító otthoni napenergia-rendszerek fejlesztése és gyártása is. Jelentős versenyhátrányunk, hogy a jelenlegi magyar szabályozás nem kedvez a napelemek otthoni telepítésének.
