Teljes mértékben leblokkolja a horvát kormányválság a magyar Mol olajtársaság és a zágrábi kormány közötti tárgyalásokat, amelyek az INA nevű horvát olajvállalat jövőjéről zajlanának – tudtuk meg iparági forrásokból. Jelenleg az INA 49,08 százalékát a Mol, 44,84 százalékát a horvát állam birtokolja, a fennmaradó rész pedig zömmel magánszemélyek kezén van. Az INA irányítási joga a Mol Nyrt.-é. A horvát kormány azonban vissza akarja szerezni ezt a jogot a magyar olajtársaságtól. Emellett Andrej Plenkovic horvát kormányfő több alkalommal bejelentette, hogy Zágráb rövid időn belül visszavásárolja a Moltól az INA-részvényeket. Információink szerint azonban eddig nem érkezett vételi ajánlat, de még csak tárgyalási meghívó sem a Mol Nyrt.-hez a zágrábi kormánytól. Mindezt egyes elemzők annak tudják be, hogy Horvátországban hónapok óta tart a belpolitikai válság, amely teljesen leköti a kormányon lévő és az ellenzéki pártokat egyaránt.
Más szakértők szerint viszont a kormányzási krízis kibontakozása előtt sem tett érdemi lépéseket Zágráb az INA-részvénycsomag visszaszerzése érdekében, holott tavaly december óta több erre vonatkozó ígéret elhangzott. Elemzők úgy vélik: a tétlenség oka nem más, mint az, hogy a horvátoknak nincsenek meg az anyagi forrásaik a részvényfelvásárlásra. A Mol csaknem 50 százalékos INA-üzletrészének értéke ugyanis manapság szakmai becslések szerint mintegy kétmilliárd dollárra tehető. Emellett a Mol visszakövetelhetné Zágrábtól azokat a dollármilliárdokat is, amelyeket eddig a horvátországi társaság fejlesztésére fordított. Így, bár pontos összeget nem jelöltek meg a felek, összességében egyszerre több milliárd dollárt kellene kifizetnie a horvát államnak a Mol kezében lévő üzletrészért. Erre azonban a jelek szerint nincs pénze a zágrábi kabinetnek.
A Mol 2003-ban, a cég privatizációja során szerzett 25 százalék plusz egy részvény mértékű részesedést a horvát olajvállalatban. Majd 2009-ben a Mol megállapodást kötött a horvát kormánnyal, amely révén irányítói jogokat szerzett az INA-ban, a mostanira növelte tulajdoni hányadát, és átvette a horvát vállalat gázüzletágát. Azóta a Mol tartja életben és fejleszti a céget, amely az utóbbi években inkább veszteséget termelt, mint nyereséget. Igaz, idén az első negyedévben pozitívra változott az INA mérlege. Így jelenleg nincs rá égető szükség, hogy a Mol mindenáron megszabaduljon a társaságtól. Úgy tudjuk: a magyar olajcég csak akkor szándékozik megválni az INA részvényeitől, ha belátható időn belül nem válik lehetségessé, hogy a horvátországi céget piaci alapon működtesse.
Emlékezetes: a zágrábi kabinet 2014 elején a genfi Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz fordult, hogy visszavehesse az INA irányítási jogát. Azzal vádolta a Molt, hogy korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt, a horvát olajfinomítókban tervezett befektetések, és a magyar olajvállalat megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket. A genfi döntőbíróság azonban Horvátország valamennyi állítását megalapozatlannak ítélte, s a tavaly decemberi határozatában elutasította a zágrábi beadványt.
A Mol viszont még 2013 végén nemzetközi választott bírósági eljárást kezdeményezett a zágrábi kormány ellen horvátországi befektetéseinek védelmében a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál, azt állítva, hogy Zágráb nem teljesítette egyes szerződéses kötelezettségeit és vállalásait. Ez a jogvita még zajlik, előreláthatólag ősszel várható valamiféle határozat az ügyben. Elemzők szerint nagy az esélye annak, hogy ez a testület is a Mol javára dönt. A szakértők úgy látják, ha ez megtörténik, akkor a magyar olajtársaság hatalmas összegű kártérítést követelhet Zágrábtól.
