Orbán: Elvesztette lendületét a globalizáció régi modellje

A miniszterelnök Pekingben tárgyalt, ahol hosszabban beszélgetett Putyinnal is.

Orbán Viktor megbeszélést folytatott a kínai államfővel, miniszterelnökkel, házelnökkel és befektetőkkel, a tárgyalásokon pedig komoly, elsősorban gazdasági-pénzügyi természetű megállapodások születtek – fejtette ki a miniszterelnök. Ezek közül a „leglátványosabbnak” a Budapest–Belgrád-vasútvonal korszerűsítését nevezte, amellyel kapcsolatban a pénzügyi feltételeket is megvitatták, így hamarosan kiírhatják nyilvános pályázatra a közbeszerzéseket, és megindulhat a munka.

Orbán arról is beszélt: megegyezés született, hogy az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank forrásokat mozgósít Kínából magyar kis- és középvállalkozások és Magyarországon beruházó kínai vállalatok érdekében – tájékoztatott.

E kétoldalú tárgyalásokon tehát nagyon sok új munkahely és komoly nemzetgazdasági érték létrehozásáról sikerült megállapodni – értékelt a kormányfő.

Beszámolt továbbá arról, hogy találkozott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, akinek – mondta – „mi mindig megadjuk a tiszteletet, különös tekintettel arra, hogy az európai biztonság tekintélyes mértékben rajta múlik, ideértve Magyarország biztonságát is, hiszen Törökország ma az a stabil ország, amely képes gátat vetni az illegális migrációnak”. Ezért a magyar–török kapcsolatok „jó karbantartását” a legfontosabb magyar nemzetbiztonsági érdekek közé sorolta.

A Dzsargaltulga Erdenebat mongol miniszterelnökkel a két ország közötti együttműködésben rejlő nagy lehetőségekről tárgyalt.

Vlagyimir Putyinnal világpolitikai és gazdasági kérdésekről váltottak szót hosszabban, de „orosz–magyar kapcsolatokról nem kellett beszélnünk”, mert a legfontosabb kérdés, a paksi atomerőmű-fejlesztés jó úton, a maga rendje és módja szerint halad – közölte Orbán Viktor.

A Tienanmen téri Hősök emlékművének megkoszorúzásával kapcsolatos ellenzéki bírálatokra úgy reagált: a szamárság ellen nincs orvosság. A magyar politikában eddig volt egy – a jobb- és a baloldalra is kiterjedő – közmegegyezés: „sosem tettük szóvá azt, hogy ha elérkezünk (...) Kínába, akkor az itteni hősi emlékművet megkoszorúzzuk” – mondta, hozzátéve: „azt a hagyományt folytattam, amelyet még Göncz Árpád nyitott meg”, és őt akkor ezért a jobboldal nem kritizálta.

A miniszterelnök szerint az a helyes, ha most a baloldal is hasonlóképpen viselkedik, mert Magyarországnak az az érdeke, hogy jó kapcsolatrendszere legyen Kínával. „Az ilyen kérdéseket is, a szimbolikus kérdéseket is szerintem mindig a magyar nemzeti érdekből kell levezetni, úgy, ahogy azt korábban Göncz Árpád is tette” – fogalmazott, megjegyezve, hogy példaként hozhatná a belga királyt vagy miniszterelnököt is: „ha nekik nem derogál, akkor miért derogálna az” a magyar kormányfőnek.