Nem lehet egyszerre fizetést és nyugdíjat kapni az állami szférában

Az AB döntése szerint nem alkotmányellenes az állami szférában foglalkoztatottak nyugdíjának szüneteltetése.

Az AB arra hívta fel a figyelmet: miután a nyugdíj szüneteltetéséről van szó, nem pedig a nyugdíjjogosultság végleges elvesztéséről, ezért a jog lényege nem sérül. A korlátozás átmeneti jellegű, a nyugdíj folyósítása folytatódik, amikor az érintett személy elhagyja az állami foglalkoztatást.

Rámutatott arra is: az állami nyugdíj funkciója a megélhetés biztosítása. Ameddig tart az állami foglalkoztatás, addig megszűnik a nyugdíjfizetés célja, a megélhetés biztosítása. Továbbá az érintett maga dönthet, hogy az állami szolgálat megszüntetését és nyugdíja folyósítását vagy inkább a munkaviszonyban maradást és nyugdíja szüneteltetését választja.

Az AB kimondta: a támadott szabályozás nem ütközik a hátrányos megkülönböztetés tilalmába. Nem tekinthető ugyanis hátrányos megkülönböztetésnek, ha a szabályozás különböző tulajdonságokkal bíró alanyi körre állapít meg eltérő rendelkezéseket.

A testület érvelése szerint habár mind az állami, mind pedig a magánszektor alkalmazottai a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszerhez kapcsolódnak, amelyhez ugyanolyan mértékben járulnak hozzá, ez önmagában nem jelenti azt, hogy hasonló helyzetben vannak. Míg ugyanis az állam jellemzően állami feladatot, költségvetési szervek útján, haszonszerzésre törekvés nélkül lát el, addig a magángazdaság munkaadói más szervezeti és pénzügyi feltételek között tevékenykednek.

Az állam mint munkáltató helyzete nem azonos a magángazdaság munkáltatóiéval, köztük jelentős jogi és ténybeli különbségek vannak. Ezért nem minősül az AB szerint diszkriminatívnak, hogy a törvény csak az állami szolgálatban állókra vonatkozóan rendeli el nyugdíjuk folyósításának szüneteltetését. A nyugdíj folyósítását kizáró szabályok alóli kivételeknek pedig észszerű alapjuk van, ezért azok sem sértik a diszkrimináció tilalmát.

Mindezek alapján az AB elutasította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény érintett rendelkezései alaptörvény-ellenességének, illetve nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat.

A határozathoz a 15 tagú testületből Stumpf István alkotmánybíró fűzött különvéleményt.

Az AB határozatának teljes szövege a testület honlapján olvasható.

A strasbourgi emberi jogi bíróság szeptember 5-én egy magyar magánszemély által a magyar állam ellen indított hasonló ügyben a magyar állam javára döntött, és kimondta: nem állapítható meg a strasbourgi bíróság tevékenységének alapjául szolgáló európai emberi jogi egyezmény megsértése. A testület bírái egyhangúlag mondták ki, hogy a magyar szabályozás nem sérti az egyezménynek a tulajdon védelmére vonatkozó rendelkezéseit és 11:6 arányban, hogy a megkülönböztetés tilalmára vonatkozókat sem.

A strasbourgi bíróság szerint a vizsgált szabályozás megfelelő egyensúlyt teremt a közérdek és az alapjogok védelme között, célja a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása. Az emberi jogi bíróság rámutatott többek között arra, hogy csupán ideiglenesen szüntették be a felperes nyugdíjának folyósítását, továbbá az érintett választhatott a munkaviszony és az öregségi nyugdíj között, így valamilyen bevételi forrása mindenképp volt.

A strasbourgi bíróság döntései kötelezők az Európa Tanács 47 tagállama – köztük Magyarország – számára.