Nem tagadta sem a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), sem az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) a Portfólió értesülését, hogy a jövő tavaszi felülvizsgálatnál az államháztartásba sorolhatják az Eximbankot – adta hírül a gazdasági portál. Ezzel pont kerülhet a vita végére, amely lassan már négy éve folyik a két intézmény között. Nevezetesen hogy bele kell-e számítani a hitelintézet tevékenységét az államadósságba, vagy sem. Az Eurostat szerint az állam által „foglyul ejtett” intézményről van szó, miután a hitelintézet sem pénzügyi közvetítőtevékenységet nem folytat, sem kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nem nyújt, ezért az államháztartás részeként kell nyilvántartani. Érvelésüket a magyar hatóságok már évek óta vitatják, de a Portfólió híre szerint jövő tavasszal végül is elfogadják majd az Eurostat álláspontját.
Bár első pillantásra apró szakmai kérdésnek tűnik a változtatás, mégsem az. Hiszen a Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter által 2011-ben az Országgyűlés elé terjesztett stabilitási törvény egyik legfontosabb elemének nevezte az adósságcsökkentési szabályt. Ennek lényege, hogy amíg növekszik a bruttó hazai termék (GDP), évről évre csökkennie kell az államadósságnak. Ez felborulhat, ha jövőre valóban átsorolják az Eximbankot az állami szférába.
Miután a változtatás egyben azt is jelenti, hogy visszamenőleg át kell számolni az ország adósságszámait, aminek következtében magasabb lesz az adósságráta. Ez egyébként a vonatkozó törvények szerint csak akkor lenne gond, ha az Eximbankot eleve annak tudtával vonta volna ki a kormány az államháztartásból, hogy ez ellenkezik az uniós előírásokkal. Így azonban az adósságráta módosulásának jogi következménye nem lehet.
Az már más kérdés, hogy Matolcsy György hat évvel ezelőtti államadósság-csökkentési víziójából még az Eximbank nélkül számolva sem sok minden valósult meg. Elképzelése szerint ugyanis 2015-re a GDP-arányos államadósság szintjének 65–70 százalék közé kellett volna süllyednie, az évtized végére pedig az ötven százalék alatti ráta volt az eredetileg kitűzött cél. A számok azonban mást mutatnak, hiszen a KSH adatai szerint két évvel ezelőtt 74,7 százalék volt a mutató értéke, tavaly pedig 73,9 százalék. Azt persze nem tudni, hogy három év múlva mekkora lesz az államadósság, de a jelenlegi értéket, illetve a gazdasági folyamatokat ismerve nem sok az esély az 50 százalékos érték elérésére 2020-ig.
A Portfólió számításai szerint nem kell attól tartani, hogy az idei évben nem sikerül teljesíteni az unió által elvárt egyhuszados szabályt. Ennek lényege, hogy amennyiben egy tagállam adósságrátája meghaladja a 60 százalékot, akkor évente a hatvan százalék fölötti rész egyhuszadával kell csökkenteni. De még ha nem lesz is gond az államadósság csökkenési ütemével, az Eurostatnak akkor is vannak fenntartásai hazánkkal kapcsolatban. A jegybanki alapítványok ugyanis oktatási tevékenységet is folytatnak, azaz állami feladatot vállalnak át, s ezt a tevékenységet át kellene vezetni az állami szférába az uniós hatóság szerint. Ugyancsak gondot jelent, hogy vagyonuk jó részét, 210 milliárd forintot állampapírokba fektettek, ami szintén nem tetszik az Eurostatnak.
