A költségvetési rendszer átláthatósága tekintetében Magyarország nem csak az Európai Unióban és az OECD tagországai között tartozik a sereghajtók közé, de még a Kelet-Európa – Közép-Ázsia régióban is. Az elérhető 100 pontból Magyarország 46 pontot ért el, ami a vizsgált 115 ország között csak az 57. helyre elég – derül ki a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) által közzétett tanulmányból.
A 2015. évi 49 pontos eredményhez képest ez romlást jelent, miközben régiónkban az átlag inkább emelkedett. A gyenge eredmény oka, hogy a kormány a nemzetközileg elfogadott 8 legfontosabb költségvetési dokumentum közül hármat – a költségvetési irányelveket, a féléves jelentést és a polgárok költségvetését – el sem készít, a másik öt közül négynek a tartalma pedig még a régiónkban jellemző színvonaltól is elmarad. A két évvel ezelőtti eredményhez képest a legfontosabb különbség, hogy a tavaszra előre hozott költségvetési vita miatt a költségvetési törvényjavaslat már az előző évi tényszámokat sem tartalmazza.
Mint a KFIB közleménye felhívja rá a figyelmet, a költségvetési átláthatóság lényege, hogy az állampolgárok időben, könnyen és közérthető formában hozzájutnak a közpénzekkel kapcsolatos részletes információkhoz. Az átláthatóság hiánya ellehetetleníti a hatékony elszámoltatást, tágítja a korrupció lehetőségeit, komoly hátrány a nemzetközi tőkebefektetésekért és a donorpénzekért folytatott versenyben, valamint növeli az államadósság finanszírozási költségeit.
Az átláthatóság növelése nem pénz, hanem politikai akarat kérdése. Ezt bizonyítja azoknak a Magyarországnál sokkal szegényebb országoknak, köztük öt fekete-afrikai országnak a példája, akik már régóta a miénknél sokkal átláthatóbb rendszereket működtetnek, vagy éppen az elmúlt években előztek meg bennünket ezen a területen. Az elmúlt évek magyar kormányzati intézkedései, mint a költségvetési törvényjavaslat gyorsított tavaszi elfogadása, a háttérszámítások titkosítása vagy a közérdekű adatokhoz való hozzáférés szűkítése ezzel szemben kifejezetten romló tendenciát vetítenek előre – közölte a szervezet.
Az International Budget Partnership (IBP) nevű nemzetközi civil szervezet Open Budget Survey elnevezésű felmérése az egyetlen olyan adatbázis, amely rendszeresen, nemzetközi szinten és időben összehasonlítható módon méri a nemzeti költségvetések átláthatóságát, a nyilvánosság bevonását és a költségvetést felügyelő intézmények, a parlamentek és számvevőszékek erejét. A felmérés nem véleményeken, hanem tényeken alapul, amelyeket először az IBP partnerei, az egyes országokban működő, kormánytól független, helyi civil szervezetek gyűjtenek össze. A 142 kérdésből álló kérdőívre adott első válaszokat véleményezi legalább egy másik független civil szakértő, de észrevételezheti a kormány is.
A költségvetési intézet tájékoztatása szerint a magyar kormányzatot képviselő Nemzetgazdasági Minisztérium ezt megtette, véleményüket a vitás esetekben a végső döntést meghozó IBP több esetben elfogadta. Az International Budget Partnership és magyar partnerszervezete, a Költségvetési Felelősségi Intézet azt ajánlja a kormánynak, hogy első lépésként hozza nyilvánosságra azokat a költségvetési információkat, amelyek már ma is rendelkezésére állnak, majd készítse el a fent említett három hiányzó dokumentumot, végül pedig bővítse a publikált anyagok tartalmát annyira, hogy azokból valós és részletes képet lehessen alkotni a közpénzügyek helyzetéről és kilátásairól. Az átláthatóságot biztosító szabályokat intézményesítse. A közpénzügyi döntések minőségének és társadalmi elfogadottságának növelése érdekében törekedjék az állampolgárok és civil szervezetek bevonására a költségvetési folyamatba.
