Kongatják a vészharangot Brüsszelben: a NATO nem áll készen egy háborúra Oroszországgal szemben

Számos NATO-diplomatával és katonai szakértővel folytatott háttérbeszélgetés alapján kijelenthető, hogy a katonai szövetség jelenleg képtelen lenne helytállni egy Oroszország ellen folytatott háborúban, írja a brüsszeli Politico. A közel-keleti konfliktus rávilágított a NATO öt legnagyobb hiányosságára, amit legkésőbb 2029-ig orvosolnia kell a szövetséges országoknak. Moszkva már látja a rést a katonai szövetség pajzsán.

A NATO-nak bele kell húznia – 2029-re készen kell állnia egy katonai összetűzésre Oroszországgal Forrás: AFP

A NATO öt hiányossága, amelyet a közel-keleti konfliktus leplezett le

1. Lőszerhiány

Az iráni háború élesen rávilágított a NATO hiányos rakétakészleteinek problémájára. Az Egyesült Államok a kulcsfontosságú Patriot légvédelmi rakéták készletének körülbelül felét felhasználta a konfliktus 1,5 hónapja alatt, miközben francia tisztviselők már a háború első két hetében arra figyelmeztettek, hogy az Aster és Mica rakéták készletei gyorsan fogynak. Egy magas rangú NATO-diplomata a rakéták kapcsán elmondta, hogy

Túl kevés ilyen eszközünk van.

Mivel Moszkva havonta 6-7 ezer támadó drónt gyárt, a NATO-szövetségesek hetek alatt kifogynának a drága légvédelmi rakétákból – mondta Justin Bronk, a Royal United Services Institute vezető kutatója. Ez a probléma pedig sürgősen megoldásra szorul, olcsóbb elfogó eszközökre van szükség a csúcstechnológiás rakéták helyett. A NATO a Patriot olcsóbb alternatíváira, például az AGR-20 lézervezérlésű rakétára összpontosítana, valamint erősíteni tervezi a passzív védelmet, például beton repülőgép hangárok építése által. 

A szövetség lőszerhiánya várhatóan kiemelt téma lesz a NATO vezetőinek júliusi csúcstalálkozóján.

2. Légi fölény hiánya

Irán képessége, hogy több mint 5000 rakéta- és dróntámadással mérjen csapásokat a szomszédos Öböl menti államokra az amerikai hadjárat ellenére, megmutatta a hagyományos légierő korlátait

– mondta Pieter Wezeman, a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet vezető kutatója. A NATO-nak újra kell gondolnia a légi fölény fogalmát, és kreatív megoldásokat kell keresnie Oroszország elrettentésére – például jelentősen növelni a nagy hatótávolságú precíziós csapásmérő fegyverekbe történő beruházásokat, amelyek képesek lehetnek orosz dróngyártó és katonai létesítmények elérésére az ország mélyén – mondta Bronk.

Ha sikerül légi fölényt elérni egy vitatott térség felett, akkor akár Európa önállóan is súlyos csapást mérhetne az orosz erőkre

 – fogalmazott, hozzátéve, hogy például növelni kellene az akár 300 kilométer hatótávolságú, amerikai gyártmányú AGM-88G rakéták beszerzését. Az iráni háború új vitákat indított a NATO-n belül a mélységi csapásmérő képességek bővítésének szükségességéről.

3. Gyenge haditengerészetek

Európa korlátozott részvétele az Öböl menti szövetségesek támogatásában rávilágított a NATO haditengerészeteinek súlyos alulfinanszírozottságára. A leglátványosabb példa az Egyesült Királyság esete: 

három hétbe telt, mire a HMS Dragon rombolót a Földközi-tenger felé vezényelték, majd műszaki hiba miatt vissza kellett térnie a kikötőbe. 

Gwyn Jenkins tábornok, a brit haditengerészet vezetője a múlt hónapban elismerte, hogy a brit haditengerészet nem áll készen egy háborúra, és szerinte más szövetségesek is le vannak maradva. Mark Carney kanadai miniszterelnök korábban azt mondta, hogy flottájuk kevesebb mint fele lenne azonnal bevethető.

2022 óta sokkal inkább a szárazföldi erőkre koncentráltunk […] és most hirtelen szembesülünk azzal, hogy a flották rendelkezésre állása a NATO-n belül meglehetősen gyenge

 – mondta Ed Arnold, egykori NATO-tisztviselő. Egy Oroszországgal való konfliktusban a haditengerészet kulcsszerepet játszana a tengeralattjárók felkutatásában és a robotrepülőgépekkel felszerelt hajók semlegesítésében – mondta Sidharth Kaushal, a RUSI szakértője, így a NATO-nak ezen a téren számos feladata lesz.

4. Tartós megosztottság

A háború tovább mélyítette a NATO-n belüli törésvonalakat. Európa elutasította Donald Trump amerikai elnök katonai támogatásra vonatkozó követelését, amire Washington válaszlépéseket helyezett kilátásba. Az elnök például egyenesen „papírtigrisnek” nevezte a katonai szövetséget. 

Egyes szakértők szerint fennáll a veszélye annak, hogy az iráni történések következtében az amerikai elnök azt mondhatja, hogy „most nem avatkozunk be”, vagy csak korlátozott erőket küldene egy esetleges orosz invázió esetén.

Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár szerint egyértelműen össze kellene kapcsolniuk a Hormuzi-szoros újranyitásának támogatását Washington NATO iránti elkötelezettségével. Rasmussen arra is figyelmeztetett, hogy nem szabad tovább hízelegni Trumpnak, ami Mark Rutte NATO-főtitkár stratégiájának egyik alappillére volt. 

A hízelgés ideje lejárt

 – mondta.

5. Ukrajna számít

Az orosz–ukrán háború kitörése után a NATO gyorsan Ukrajna segítségére sietett, amelynek egyik motivációja az innovatív technológiák beszerzése volt. Az iráni háború kitörése után néhány nappal már Ukrajna küldött drónszakértőket a Közel-Keletre, akik jártasak az oroszok által is használt iráni Sahed típusú drónok elleni védekezésben.

Kijev néhány nappal később évtizedes védelmi együttműködési megállapodásokat kötött az Öböl menti országokkal.

Ahogy arról lapunk is beszámolt, Donald Tusk lengyel kormányfő a héten szintén bejelentette, hogy ukrán technológiával épül a lengyel drónhadsereg is. A szakértők szerint a NATO-szövetségnek következő lépésként egy drónelhárító övezetet kellene kialakítani Oroszország határának közelében. Továbbá erősítenie kellene a védelmi ipari együttműködését Ukrajnával, például a UNITE–Brave program finanszírozásával.

A UNITE–Brave NATO kezdeményezést 2025 novemberében jelentették be. Ukrajna és a NATO közös védelmi innovációs programja, amely 10 millió eurós keretösszeggel segíti a harctéri tapasztalatokon alapuló technológiák gyors fejlesztését és a NATO-szabványokhoz való igazítását.

Borítókép: A NATO-nak bele kell húznia – 2029-re készen kell állnia egy katonai összetűzésre Oroszországgal (Fotó: AFP)