A kudarc ugyanakkor fordulópontot jelentett Zsigmond politikájában. Felismerte, hogy a törökök ellen nem elegendő alkalmi keresztes hadjáratokat szervezni, ezért stratégiát váltott. A támadó hadjáratok helyett a védelemre helyezte a hangsúlyt: kiépítette a déli végvárrendszert, amelynek kulcspontja Nándorfehérvár volt, és amely több mint egy évszázadon át védelmet nyújtott az országnak. Emellett ütközőzónát is létrehozott vazallus államokból, például Havasalföld, Szerbia és Bosznia révén. A nikápolyi vereség tehát nemcsak kudarc volt, hanem egy új, reálisabb külpolitikai gondolkodás kezdete is.
Luxemburgi Zsigmond várépítésbe kezdett
Luxemburgi Zsigmond külpolitikájának első szakaszát a török terjeszkedés megállítására irányuló támadó stratégia jellemezte, amely a nikápolyi csatában súlyos vereségbe torkollott. A hadjárat sikertelenségének egyik fő oka a szövetséges keresztesek fegyelmezetlensége volt, akik a király parancsát megszegve rohantak vesztükbe. A kudarc után Zsigmond hosszú távon eredményesebb politikára tért át: megerősítette a déli határok védelmét a végvárrendszer kiépítésével, és ütközőállamok rendszerével igyekezett feltartóztatni az oszmánokat. Ez a védekező stratégia egészen 1521-ig képes volt megóvni az országot a teljes összeomlástól, és Zsigmond külpolitikájának legmaradandóbb eredményévé vált.
A török elleni védelem rendszerének megteremtése:
1. A nikápolyi vereség után felismerte a támadó hadjáratok korlátait, és kiépítette a déli végvárrendszert (központja Nándorfehérvár), valamint ütközőállamokat szervezett. Ez a stratégia több mint egy évszázadra biztosította Magyarország védelmét,
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!