A digitalizációtól válhat jövedelmezőbbé az agrárium

A következő években egyre inkább felértékelődik a mezőgazdaság, ugyanakkor a termőterületeket már nem lehet tovább növelni. Ezért fontos az erőforrás-kímélő, precíziós gazdálkodás elterjedése. Emellett nélkülözhetetlen a digitalizációs újítások alkalmazása is, azonban az új technoló­giák nagyobb munkavállalói tudást is igényelnek. A magyar mezőgazdaság megújulásának fontos folyamata az agrár-rezsicsökkentés, a kisebb bürokrácia elősegítése is.

Az új technológiák alkalmazása kevesebb, de magasabban kvalifikált munkaerőt igényel Fotó: Havran Zoltán

A kormány törekszik arra, hogy a környezetet, a talajt és a vizet egyaránt kímélő helyspecifikus gazdálkodás valósuljon meg – hangsúlyozta tegnap Nagy István.

Az agrárminiszter a precíziós, modern gazdálkodás köré szervezett Prega konferencián arról beszélt, ennek a célnak az elősegítésére vezették be a Digitális jólét programot, valamint készítették elő a Digitális agrárstraté­giát, aminek lényege, hogy a mezőgazdasági termelők, az agrárszakemberek, a szakigazgatásban dolgozók a mindennapi munkájuk során minél szélesebb körben használhassák az új technológiákat, informatikai és infokommunikációs rendszereket és elsajátítsák az ezek alkalmazásához szükséges komplex tudást – számolt be a távirati iroda.

Az új technológiák alkalmazása kevesebb, de magasabban kvalifikált munkaerőt igényel
Fotó: Havran Zoltán

Nagy István kifejtette, fel kell készülni arra, hogy a digitalizációra épülő új világ kevesebb, de magasabban kvalifikált munkaerőt igényel. Továbbra is szeretnék elérhetővé tenni a közigazgatási adatrendszerekben rejlő gazdaságfejlesztési potenciált.

A digitális agrár-rezsicsökkentés célja egyrészt minél több állami adatbázis ingyenessé és elérhetővé tétele, másrészt a kötelező adatszolgáltatások egyszerűsítése, a döntéshozatali eljárások gyorsítása. Már most is nagy adatvagyon áll a gazdák rendelkezésére, és az a cél, hogy ezt ki is tudják használni.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke előadásában arról beszélt, hogy a következő évtizedekben dinamikusan megnő az agrártermékek iránti kereslet, felértékelődik a mezőgazdaság, hiszen bő harminc év múlva kilencmilliárd embert kell majd táplálni a Földön.

Mivel a szántóterületek nagysága csak minimálisan növelhető, ezért új erőforrásokban kell gondolkodni, illetve a meglévők felhasználását kell a fenntarthatóság szempontjából optimalizálni. Az agrárkamara elnöke szerint a megoldás a precíziós gazdaságban rejlik, mivel csak az képes egyszerre a fenntarthatóságot és a versenyképességet biztosítani.

– Nem a precíziós gazdálkodásra átállás költsége a jelentős tétel, hanem az a veszteség, amelyet annak hiánya évről évre okoz – hangsúlyozta Gyuricza Csaba. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója szerint a precíziós gazdálkodás, a digitális technológiák alkalmazása fontos eszköze a mezőgazdasági kibocsátás növelésének, emellett a versenyképesség és a környezeti fenntarthatóság szempontjából is fontos.

Gyuricza felidézte: nyugat-európai szakértők szerint a precíziós gazdálkodással évente hektáronként 25-30 ezer forintnak megfelelő összeggel nagyobb eredmény érhető el szántóföldi művelésben, Magyarországon pedig ennél is lényegesen nagyobb, 65-70 ezer forintos eredményességjavulás lenne elérhető, mivel a bázis alacsonyabb a nyugat-európainál.

Fókuszban Mezőhegyes

Mezőhegyes a magyar agrárium története és jövője szempontjából egyaránt megkerülhetetlen – mondta Nagy István agrárminiszter. Az idén 620 milliárd forint megítélt beruházási támogatás szolgálja az ágazat fejlődését. Elmondta, a kormány fenn kívánja tartani a beruházási kedvet, ezt szolgálja a mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztésekre meghirdetett új, ötvenmilliárd forintos keret, amelyet a borászat tízmil­liárd forintos forrása egészít ki. Az üzemek energetikai fejlesztésére 35 milliárd forint pályázati támogatás érhető el. A kormány ezek mellett új kamattámogatott hitelprogramot is kíván indítani.