Elemzők szerint márciusban monetáris szigorítás kezdődhet

Az MTI által megkérdezett elemzők nem számítanak arra, hogy rövid távon a jegybank változtat az alapkamaton, de amennyiben a februári inflációs adat megerősíti a jegybanki célszint elérését, már a márciusi kamatdöntő ülés közleményében szerepelhet a monetáris kondíciók szigorítása.

Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője ismertette, hogy a brókercég elemzői szerint nem várnak érdemi elmozdulást a következő hetekben, de véleményük szerint a februári adatsor különös hangsúlyt kaphat, mely március 8-án jelenik majd meg. Amennyiben a februári inflációs adat megerősíti a jegybank célszintjének elérését, a március 26-i kamatdöntő ülés közleményében már konkrét szigorító bejelentésekre kerülhet sor. Elsőként a devizaswap állományok szűkítése történhet meg, ezzel megkezdődhet a monetáris politika fokozatos normalizációja.

Az árfolyammozgás 2-3 százalékos tartományon belül maradhat, de középtávon minden, a monetáris politika normalizálásának irányába tett bejelentés, illetve lépés kis mértékben erősítheti a forintot.

Közölte: a külföldi nagy jegybankok oldaláról nincs lépéskényszerben az MNB, hiszen mind az Európai Központi Bank, mind a Fed várakozó álláspontra helyezkedett.

Jobbágy Sándor, a CIB elemzője szerint az alapkamat emelésére idén továbbra sem lehet számítani. Az alapkamat 2020-ig elejéig valószínűleg nem változik, és jelenlegi prognózisuk szerint 2019 végén a 3 hónapos BUBOR kamat még mindig az irányadó ráta 0,90 százalékos szintje alatt állhat majd.

Kifejtette: a tényleges intézkedések jelentős mértékben függnek a beérkező új adatoktól. Amennyiben a március elején megjelenő maginflációs adatok 3 százalék felett lesznek, a márciusi Inflációs jelentés és a frissített makrogazdasági prognózisok publikálásával egyidejűleg megkezdődhet a monetáris szigorítás bejelentése a likviditás szűkítésével – mutatott rá.

Jobbágy Sándor kiemelte: az MNB a normalizálás első szakaszában a likviditás szűkítésével befolyásolhatja a piaci kamatok alakulását, a következő szakaszban (vagy ezzel párhuzamosan) pedig a kamatfolyosó alakításával módosíthatja a monetáris kondíciókat.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is úgy vélte: mivel az adószűrt maginfláció a következő hónapokban tartósan elérheti, vagy kissé meg is haladhatja a 3 százalékos inflációs célt, a monetáris kondíciók normalizálódása hamarosan elkezdődhet, erre utalt az MNB alelnöke is a közelmúltban.

Jelezte: a laza monetáris kondíciók visszavonása a forintlikviditást nyújtó devizaswap állomány szűkítésével kezdődhet, amiről márciusban születhet döntés a monetáris tanács legutóbbi közleménye szerint, ami egyúttal az új Inflációs jelentés publikálásának időpontja is. Így már márciusban csökkenthet a devizaswap jelenlegi 1987 milliárd forintos állománya, várakozásuk szerint 200-250 milliárd forint értékben. Ezt követően kerülhet sor a kamatfolyosó (egynapos betéti és hitelkamatláb) emelésére, amelynek mértéke 10-15 bázispont lehet.

Suppan Gergely kiemelte: a monetáris kondíciók normalizálódása azonban várhatóan lassú és fokozatos lehet, mivel az inflációs folyamatok nem indokolnak gyorsabb ütemű szigorítást. Az alapkamat emelésére pedig csak akkor számítanak a Takarékbank szakértői, amikor a kamatfolyosó szimmetrikussá válik az alapkamat körül, ami várakozásuk szerint a jövő év második-harmadik negyedévében teljesülhet.

A Takarékbank vezető elemzője jelezte: a hazai gazdaság gyorsan csökkenő sérülékenysége, valamint a kockázati megítélés várható további javulása miatt pedig szűkülhetnek a felárak. Mindezek hatására a kamatszintek a határidős kamatlábak által árazottnál jóval lassabb ütemben emelkedhetnek – mutatott rá.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője emlékeztetett: a monetáris tanács ismét hangsúlyozta, hogy a jegybank felkészült a monetáris politika óvatos és fokozatos normalizációjára. Ennek során először a nem-konvencionális eszközökkel kapcsolatos lépésekre kerül majd sor. A monetáris kondíciókat előretekintve a jegybank két eszköz, a forintlikviditást nyújtó devizaswap-állomány és a kamatfolyosó optimális kombinációjával alakítja ki.

A normalizáció megkezdése az inflációs alapfolyamatok függvénye lesz, így a következő időszak beérkező adatai lesznek meghatározóak a monetáris politikai döntések során – jelezte Nyeste Orsolya. Mindez azt is sugallja, hogy a normalizáció folyamata lassú, elnyújtott lesz. Bár az overnight betéti kamat márciusi végi kisebb emelését elképzelhetően tartják az Ersténél, a devizaswapokon keresztüli normalizáció kezdete vélhetően a második vagy a harmadik negyedévre csúszik – emelte ki Nyeste Orsolya.