Még mindig sokan nyögnek a devizahitelek kártételei miatt

Még mindig számos olyan végrehajtás van, amely a kétezres években felvett devizahitelek miatt vette kezdetét. Az ilyen esetek száma ugyanakkor érezhetően csökken — nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a végrehajtói kar elnöke. Schadl György a kormányzat adósmentő lépései kapcsán hozzátette: a tapasztalatok azt mutatják, hogy a magáncsőd megfelelő megoldás lehet arra, hogy az egyébként vagyonnal, jövedelemmel rendelkező családok kilábaljanak anyagi nehézségeikből. A magáncsőd — mint a szaktárcától megtudtuk — jelenleg több mint 3300 embert véd meg a kilakoltatástól.

A 2015-ben bevezetett intézmény nem csupán az adósnak, hanem a hozzátartozóknak is segít Fotó: Darnay Katalin Forrás: Mediaworks

Amikor a kormányzat 2015-ben bevezette idehaza a magáncsőd intézményét, éles vita alakult ki arról, hogy a Nyugaton sikerrel alkalmazott szabályrendszer életképes lehet-e Magyarországon, alkalmas lehet-e az itteni pénzügyi és társadalmi jelenségek kezelésére, egyebek mellett például a devizahitelezés kártételeinek enyhítésére. A családi csődvédelemként emlegetett megoldás később is adott módot a szócsatákra, annyi azonban bizonyos, hogy a hazai adósok egy része idővel felismerte a szabályrendszerben rejlő lehetőségeket. A kezdeményezett eljárások száma a bevezetés után egy évvel érte el a félezret, 2018 tavaszán átlépte az ezret, mostanra pedig 1500 közelébe jutott. Érdeklődésünkre az Igazságügyi Minisztérium azt tudatta, hogy február 7-ig összesen 1460 adósságrendezési eljárást jegyeztek fel, ezek közül 1231 jelenleg is folyamatban van.

A tárcánál először is a folyó ügyek részleteiről adtak tájékoztatást. Eszerint a szóban forgó eljárások összesen több mint 3300 embernek nyújtanak védelmet. Az 1231 adós mellett megközelíti a 650-et az adóstársak száma, négyszázra tehető az egyéb kötelezettek – például a kezesek – csoportja, ahogy meglehetősen nagy a családtagok tábora is.

– A családi csődvédelem az adósoknak, az adóstársaknak és a velük közös háztartásban élő közeli hozzátartozóknak is oltalmat garantál a végrehajtáson kívüli kényszerértékesítéssel és a végrehajtási eljárásokkal szemben – jegyezték meg a szaktárcánál. A minisztériumi közlés ezután szót ejtett a 229 sikertelen kezdeményezésről is. Ezekben az esetekben az illetékes bíróság – a tapasztalatok szerint – például azért utasította el a kérelmet vagy szüntette meg jogerősen az eljárást, mert az érintett a minimális törlesztőrészletet sem fizette meg vagy a hiánypótlási kötelezettségének nem tett eleget, esetleg nem működött együtt, netán hiányzott valamilyen jogosultsági feltétel.

A 2015-ben bevezetett intézmény nem csupán az adósnak, hanem a hozzátartozóknak is segít
Fotó: Mediaworks

– A tapasztalatok szerint a családi csődvédelem alkalmas lehet arra, hogy megfelelő kiutat mutasson az anyagi problémákból azoknak az adósoknak, akik némi vagyonnal, jövedelemmel rendelkeznek – ezt már a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke mondta érdeklődésünkre. Schadl György ugyanakkor rámutatott: a magáncsőd csak egy az elmúlt évek adósokat segítő intézkedései és a devizahitelek következményeinek felszámolásáért hozott kormányzati lépések közül. – A devizahitelek kártételeinek súlyát egyébként pontosan jelzi – folytatta a kar vezetője –, hogy mind a mai napig számos olyan eljárás zajlik, amely a régi, külföldi pénznemben nyilvántartott kölcsönök miatt vette kezdetét.

– Az ilyen esetek száma ugyanakkor érezhetően csökken – tette hozzá, majd felidézte a tavalyi kilakoltatási statisztikát. A múlt évben tíz százalékkal kevesebb lakáskiürítés történt, mint annak előtte.

– A kilakoltatások számának mérséklődése – sok más mellett – arra enged következtetni, hogy a kudarcba fulladt devizahitelek okozta problémákon lassacskán túlteszi magát a társadalom – fogalmazott, megjegyezve: évente egy lakáskiürítés is sok, az esetszám csökkenése így mindenképpen kedvező jelenség.