Amikor a kormányzat 2015-ben bevezette idehaza a magáncsőd intézményét, éles vita alakult ki arról, hogy a Nyugaton sikerrel alkalmazott szabályrendszer életképes lehet-e Magyarországon, alkalmas lehet-e az itteni pénzügyi és társadalmi jelenségek kezelésére, egyebek mellett például a devizahitelezés kártételeinek enyhítésére. A családi csődvédelemként emlegetett megoldás később is adott módot a szócsatákra, annyi azonban bizonyos, hogy a hazai adósok egy része idővel felismerte a szabályrendszerben rejlő lehetőségeket. A kezdeményezett eljárások száma a bevezetés után egy évvel érte el a félezret, 2018 tavaszán átlépte az ezret, mostanra pedig 1500 közelébe jutott. Érdeklődésünkre az Igazságügyi Minisztérium azt tudatta, hogy február 7-ig összesen 1460 adósságrendezési eljárást jegyeztek fel, ezek közül 1231 jelenleg is folyamatban van.
![](https://cdn.magyarnemzet.hu/2024/07/vCSwqobaIw9TsPdUqgtaI7Z2yD52CBeCWGQYahbEEhk/fill/550/310/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzdlNTE3NzJmZGRmOTRmMDc5MzJiYzQ0N2EwMjg3ZTYw.jpg)
Fontos részleteket árult el Nagy Márton a kínai hitel felvételéről
A nemzetgazdasági miniszter jelezte, hogy a hitelt főként infrastrukturális fejlesztésekre költik.