Kiegyenlítettebbek a lakásépítések

A korábbi évekkel szemben valamivel kiegyenlítettebb ­területi megoszlást mutatnak a tavalyi lakásépítési adatok, de így is a fővárosban és környékén adták át az új ingatlanok felét. A legnagyobb fellendülés ugyanakkor Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megyét jellemezte 2017-hez viszonyítva. Utóbbi esetében némileg felemás a kép, hiszen a Balaton-parti építkezéseken kívül igencsak kevés lakóingatlan épül a megye többi részén.

Az építési vállalkozók várják a konstrukció részletes szabályozását Fotó: Havran Zoltán

Százezer lakosra vetítve azonban így is kimagaslóan a Kisalföld térségében épült a legtöbb otthon. A megyében 528 új lakás jutott százezer emberre, ami csaknem háromszorosa az országos mutatónak (181). Átlag fölötti értékek jellemezték Budapest mellett Pest, Somogy és Vas megyét is.

Pest megye, a főváros és Győr-Moson-Sopron megye után Bács-Kiskun megyében épült a negyedik, Somogyban pedig az ötödik legtöbb új lakás (785 és 738). A KSH összeállítása a megyeszékhelyeken kívül egyedüliként Balatonlellét említi név szerint, ugyanis tíz Somogy megyei lakásból négy a kedvelt Balaton-parti városban épült fel. A lakásépítések mértéke Nógrád és Békés megyében volt a legalacsonyabb, e két helyen nem érte el a mutató az országos átlag ötödét. Nógrádban szám szerint 54 lakás épült, ami rendkívül kevésnek tűnik ugyan, ám a 2017-es ottani használatbavételek kétszeresét jelenti.

A 2018-ban kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések együttes száma alapján 36 719 új lakás építését tervezték, ami mintegy három százalékkal kevesebb, mint 2017-ben.

Az építendő lakások száma Budapesten csökkent, a megyei jogú városokban alapvetően stagnált, a többi városban és a köz­ségekben pedig jelentősebben emelkedett az előző évhez viszonyítva. Az ország tizenkét megyéjében nőtt az építési kedv, legjelentősebben Csongrád és Zala megyében.