Az államtitkár az ÖPOSZ nyugdíjcélú megtakarításokról készült 2017-es és a Századvég nyugdíjasok pénzügyi helyzetéről, pénzügyi ismereteiről készült 2018. decemberi kutatása alapján beszélt arról is, hogy a nyugdíjcélú megtakarításokat, illetve a nyugdíjasok pénzügyi ismereteit nézve nem túl „szívderítő” a kép.
Az aktív korú lakosság körében a nyugdíjcélú megtakarítás az ötödik helyen van, az első két helyen az előre nem látott élethelyzetekre, valamint az egészségügyi kiadásokra való gyűjtés áll. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, nem biztos, hogy a lakosság tudatában van annak, hogy utóbbi célokat biztosítással is el lehet érni.
A megkérdezettek alig több mint egyharmada rendelkezik kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítással. A megtakarításokkal rendelkezők aránya a 2017-es felmérés szerint 7 százalékponttal emelkedett egy év alatt. A nyugdíjcélú megtakarítás hiányát a megkérdezettek több mint fele azzal indokolta, hogy nincs rá pénze, de érveltek azzal is, hogy ez a fajta megtakarítás nem likvid. A nyugdíjcélra havonta félretett összegek 2016-hoz képest némileg nőttek, de még mindig alacsonyak, 2017-ben 10 ezer forint alatt voltak.
A Századvég kutatása szerint a megtakarítási formákban a banki megtakarítások (bankbetét 33,9 százalék, folyószámla 32,3 százalék) és a készpénz (39,3 százalék) dominál, befektetésből a megkérdezettek 8,3 százaléka tesz szert kiegészítő jövedelemre. Az államtitkár szerint meg kell vizsgálni, milyen formában lehetne nagyobb mértékben visszafoglalkoztatni a nyugdíjasokat, aminek most nagyon kedvezőek a feltételei, hiszen a nyugdíj mellett dolgozóknak január óta nem kell járulékot fizetniük.
A nyugdíjszerű ellátásban részesülők 57 százaléka kapja csak bankszámlára az ellátását, a többiek készpénzben, az államtitkár szerint a bankoknak e téren van még feladatuk.



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!