Jócskán drágulhat a tojás

Értetlenül áll a tojáságazat a kiskereskedelmi láncok azon szándéka előtt, hogy néhány év múlva állatjóléti, fenntarthatósági okokra hivatkozva nem forgalmaznának ketreces tartásból származó tojást Közép-Európában. Az, hogy ráerőltetnék a piacra az amúgy a környezetre összességében megterhelőbb alternatív tartási formákat, tönkretenné a termelőket és jelentős áremelkedéssel járna. A láncok döntésében más érdekek is szerepet játszhatnak.

Alig hét éve álltak át az állattartók az új technológiára, most kidobatnák velük a berendezéseket Fotó: MTI/Varga György

A hazai, árérzékeny fogyasztók ráadásul jelentős, akár 40-50 százalékos drágulással is szembesülnének. A ketreces tartás kivéreztetésével a hazai szereplőknek az óriási beruházási költségek mellett jelentősen megugorna a termelési költségük a jóval drágább technológia miatt. Sokan emiatt abba is hagynák a tevékenységet, miközben a piac 15-20 százalékát importból látja el hazánk.

Ennek kiváltásához – akár alternatív tartástechnológiákkal – növelni kell a termelést, a jövőbeli fejlesztéseket így az egészséges piaci verseny határozná meg.

A 2012-es ketreccserékkel 15-20 évre terveztek az állattartók, a váltással járó hatalmas költségeket mostanra heverte ki az ágazat, így már a fejlesztésekre lehetne koncentrálni.

A tojásszövetség képviselője szintén aggályosnak tartja, hogy jelentősen megugrott az uniós import Ukrajnából, ahol jóval lazábbak az élelmiszer-biztonsági előírások.

Az uniós ellenőrzés ráadásul nem tudja nyomon követni a minőséget vagy a tartási körülményeket. A kiskereskedelmi szereplők döntése azért is meglepő, mert Nyugat-Európában is magas, 75 százalékos a ketreces termelés aránya. Pákozd Gergely hozzátette: a valós fogyasztói igények híján kimondottan aggályos, hogy a tőkeerős szereplők döntésükkel befolyásolják a szabadpiaci versenyt.