Újabb javaslatok készülnek a kedvezményes lakásáfa jövőjére

Továbbra is forrásban tartja az ingatlanpiaci szereplőket a jövőre félig-meddig kivezetendő kedvezményes lakásáfa kérdése. Egy friss tanulmány szerint számos kedvezőtlen folyamatot indítana el a lépés, amelynek előjelei többek között a visszaeső építési engedélyekben már látszódnak. A legnagyobb ingatlanfejlesztőket tömörítő szervezet a Magyar Nemzetet arról tájékoztatta: a kormányzat elképzeléseivel is harmonizáló megoldás kialakításán dolgoznak, mert az ötszázalékos forgalmi adó vagy ezzel egyenértékű megoldás bevezetése szükséges a lakásépítések lendületének fenntartásához.

Budapest, 2018. április 11. További korszerû lakó- és közösségi épületek készülnek a City Home lakóparkban, a fõváros IX. kerületében a Vágóhíd, a Mester és a Máriássy utcák által határolt területen. Az oda épült és épülõ, összesen mintegy 1600 modern társasházi lakás egy részébe már beköltöztek a lakók. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Jászai Csaba

A tanulmány rámutat, hogy bár 2018-ban összességében kevesebb lakásépítési engedélyt adtak ki, mint az előző évben, a múlt ősszel némileg ismét nőtt a kiadott engedélyek száma. Ez részben azzal függ össze, hogy sokan a novemberi változás után további könnyítést reméltek, s ezért indították el az engedélyeztetési eljárásokat minél gyorsabban. Sokatmondó, hogy százlakásosnál nagyobb társasházi fejlesztést kilencből nyolc esetben nagy fejlesztők hirdetnek meg, míg a kis- és közepes méretű kategóriában a fejlesztők döntő többsége a meglévő projektek lezárására törekszik, újak indítását nem tervezik.

A tanulmány szerint a lakáspiaci fejlesztők jellemzően 10-15 százalékos árbevétel-arányos eredménnyel dolgoznak, ami nem fedezi az áfanövekedés révén számolandó több mint húszszázalékos áremelkedést. Figyelemre méltó, hogy az átárazódások már az áfaszabályok változásának bejelentését követően megindultak. Összességében a lakások 43 százalékának ára növekedett 2018 harmadik és negyedik negyedévében, és 15 százalékot tett ki a legalább ötmillió forinttal dráguló otthonok aránya.

Az Eltinga szerint ugyan a költségvetési bevételek az áfakulcs növelése után emelkedni fognak, de az 5-ről 27 százalékra történő emelés nem hoz az állami bevételekben ezzel arányos növekedést.

– Az új lakások csökkenő száma miatt alacsonyabb lesz az áfa alapjául szolgáló mennyiség. A lelassuló építőipar pedig valószínűleg kevesebb nyereségadóval és a foglalkoztatottak után fizetett járulékkal járul majd hozzá a költségvetési bevételekhez – írja az elemzés.

Fontos szempont az is, hogy míg Magyarországon a teljes lakásállomány 0,4 százalékát tették ki az új építések 2017-ben, hét európai országban – köztük Lengyelországban – egy százalék fölötti ez a mutató. Az arányszám ugyan 2018 óta nálunk is emelkedik, de 2020-tól várhatóan ismét visszaesik majd.

Befektetők kizárva

Nemrég számoltunk be arról, hogy az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége visszaigényelhetővé tenné a kedvezményes, ötszázalékos lakásáfa és a normál, 27 százalékos áfakulcs közötti különbséget. A javaslat fontos eleme lenne, hogy kizárólag saját célú vásárlásról, vagyis életvitelszerű ottlakásról lehetne szó, kizárva a kedvezmény megszűnését indokló befektetői vásárlásokat. Korábban Banai Ádám, a jegybank igazgatója a Magyar Nemzetnek azt mondta, a lakásáfa kérdése nem került le a napirendről, a Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testületben is számos ötlet felmerült, miként lehetne módosítani, differenciálni a szabályozást. – Az lenne a cél, hogy a hosszabb távú szabályozás mind a kormányzat, mind az iparág érdekeinek megfeleljen – fogalmazott Banai Ádám.