Varga Mihály kiemelte: a hitelezést támogató garanciarendszert is megerősíti a kormány, mind a Garantiqa Hitelgarancia, mind az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány jelentős tőkeemelésben részesül.
Elmondta: a magyarországi öntözési rendszer kiterjesztésére 10 éves programot irányoz elő a kormány, ennek során 2020-2030 között évente 17 milliárd forintot fordít majd a hazai öntözési rendszer fejlesztésére. A kutatás-fejlesztés támogatására a 2020-as költségvetésben 32 milliárd forinttal többet, 157 milliárd forintot szán a kormány.
A miniszter arról is szólt, hogy
a hétfőn elindított új állampapír, a nagyon kedvező kamatozású magyar államkötvény plusz értékesítése már most nagyon sikeres, ezzel is az ország államadósságának finanszírozását akarja biztonságosabbá tenni a kormány.
Képviselői kérdésekre elmondta: a Paksi Atomerőmű beruházáshoz biztosított hitelkeretből eddig 24,9 millió eurót vett fel a kormány, de ezt már vissza is fizette.
Mellár Tamás (Párbeszéd), a gazdasági bizottság alelnöke azt mondta, hogy a felzárkózás folyamatában keveset ért el az ország az elmúlt években.
Ezzel szemben Hadházy Sándor (Fidesz), a bizottság alelnöke szerint sikeres a mostani gazdaságpolitika, és a gazdaságvédelmi akcióterv az elért eredmények megvédését szolgálja.
Varga Mihályt a költségvetési bizottság is meghallgatta, ahol kiemelte: 2020-ra biztonságos költségvetés készült a GDP-hez mérten egy százalékos hiánnyal és ugyanekkora tartalékkal. Hozzáfűzte, hogy a magyar gazdaság jó helyzetben van, de azzal a kihívással kell szembenézni, hogy a mostani 4-5 százalékos növekedés hogyan tartható fenn.
A miniszter szavai szerint a magyar gazdaság jó állapota ad lehetőséget az ambiciózus 1 százalékos hiánycélra 2020-ban, a költségvetési tartalék jelentős szintjét feszegető kérdésre pedig jelezte, hogy az az esetleges globális lassulás esetén jelenthet nagyobb mozgásteret a kormánynak.
Azokra a kérdésekre reagálva, hogy mi a véleménye a számvevőszék elnökének azon felvetéséről, miszerint a fizetések egy részét megtakarítási számlára kellene utalni, a pénzügyminiszter közölte: a kormány mindig is azt támogatta, hogy az emberek szabadon költhessék el jövedelmüket.
A bizottsági ülés elején Varju László (Demokratikus Koalíció) a költségvetési bizottság elnöke egy 29 pontból álló kérdéssort adott át a pénzügyminiszternek, ezek leginkább a letelepedési kötvényre, az államháztartási hiányra vonatkoztak. Úgy érvelt, a letelepedési kötvény drága volt, más eszközzel, más módon mintegy 60 milliárd forintot spórolhatott volna a kormány.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!