Varga Mihály: A kormány célja, hogy a gazdaság eddig elért eredményeit megvédje

Egyes nemzetközi előrejelzések szerint mind a világgazdaság, mind az eurózóna gazdasági bővülése lassul, a kormány ezért dolgozta ki a gazdaságvédelmi akciótervet – mondta a pénzügyminiszter.

Budapest, 2019. június 4. Varga Mihály pénzügyminiszter a 2020. évi költségvetési törvényjavaslat átadásán az Országházban 2019. június 4-én. MTI/Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás Forrás: MTI/Kovács Tamás

A kormány azt szeretné elérni, hogy a magyar gazdaság eddig elért eredményeit megvédje, a gazdaság az idei első negyedévben 5,3 százalékkal bővült, de egyes nemzetközi előrejelzések szerint mind a világgazdaság, mind az eurózóna gazdasági bővülése lassul, a kormány ezért dolgozta ki a gazdaságvédelmi akciótervet – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Országgyűlés Gazdasági bizottságában szerdán.

A pénzügyminiszter az éves meghallgatásán emlékeztetett: a kormány 13 plusz 1 pontból álló gazdaságvédelmi akciótervének fő elemei az adózás egyszerűsítését, egyes adók kulcsának mérséklését, adók összevonását tartalmazzák, emellett csökken a szociális hozzájárulási adó (szocho), és a kisvállalati adó (kiva) mértéke, kivezethető lesz az egyszerűsített vállalkozói adó (eva), és az adóelőleg feltöltés eltörlését is kezdeményezi a kabinet. A tervek szerint 5 százalékra csökken a szálláshely-szolgáltatások áfája, a kistelepüléseken épülő lakásoknál pedig 5 millió forintig visszatérítik az áfát.

A pénzügyminiszter hangsúlyozta:

a GDP első negyedéves adata azt vetíti előre, hogy a magyar gazdaság a jövőben is 4 százalék körüli mértékben bővülhet.

Rámutatott, hogy az elmúlt években jelentősen bővült a foglalkoztatás, és hozzátette, hogy meg kell őrizni a munkahelyteremtés elért eredményeit.

Varga Mihály ismertette, hogy

a gazdaságvédelmi akcióterv egyik első lépéseként a szocho 2019. július 1-től 2 százalékponttal, 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken, ez az intézkedés 2019-ben 144 milliárd forintot, 2020-ban 156 milliárd forintot hagy a gazdaság szereplőinél. A kiva mértéke 13 százalékról 12 százalékra csökken 2020 január elsejétől, ezzel az adózási formával mintegy 40 ezer vállalkozás adózik.

A pénzügyminiszter jelezte, hogy az adózás egyszerűsítését is célul tűzték ki, az adók száma is csökkenni fog, így várhatóan kivezetik az evát az adózás rendszeréből. Az adóelőleg feltöltés eltörlését is kezdeményezi a kormány, a jövőben az eddigiekhez képest öt hónappal később, a májusi adóbevallással együtt rendezhetik a vállalkozások az adókötelezettségeiket. A turisztikai ágazat további fejlesztése érdekében a szálláshely-szolgáltatások áfája 18 százalékról 5 százalékra csökken jövőre.

A kistelepüléseken a lakásépítések, a lakásberuházások ösztönzését kívánják erősíteni, ezért az ilyen építkezéseknél 5 millió forintig visszatérítik majd az áfát. A jövőben a magánvállalkozások is kapnak támogatást ahhoz, hogy munkásszállókat építsenek – tette hozzá a pénzügyminiszter.

A tárcavezető jelezte:

a kormány 2022 végéig folyamatosan mérsékelni kívánja azt az összeghatárt, amely alapján a vállalkozások fejlesztési adókedvezményt kaphatnak, ez 6500-7000 vállalkozást érinthet.

Varga Mihály kiemelte: a hitelezést támogató garanciarendszert is megerősíti a kormány, mind a Garantiqa Hitelgarancia, mind az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány jelentős tőkeemelésben részesül.

Elmondta: a magyarországi öntözési rendszer kiterjesztésére 10 éves programot irányoz elő a kormány, ennek során 2020-2030 között évente 17 milliárd forintot fordít majd a hazai öntözési rendszer fejlesztésére. A kutatás-fejlesztés támogatására a 2020-as költségvetésben 32 milliárd forinttal többet, 157 milliárd forintot szán a kormány.

A miniszter arról is szólt, hogy

a hétfőn elindított új állampapír, a nagyon kedvező kamatozású magyar államkötvény plusz értékesítése már most nagyon sikeres, ezzel is az ország államadósságának finanszírozását akarja biztonságosabbá tenni a kormány.

Képviselői kérdésekre elmondta: a Paksi Atomerőmű beruházáshoz biztosított hitelkeretből eddig 24,9 millió eurót vett fel a kormány, de ezt már vissza is fizette.

Mellár Tamás (Párbeszéd), a gazdasági bizottság alelnöke azt mondta, hogy a felzárkózás folyamatában keveset ért el az ország az elmúlt években.

Ezzel szemben Hadházy Sándor (Fidesz), a bizottság alelnöke szerint sikeres a mostani gazdaságpolitika, és a gazdaságvédelmi akcióterv az elért eredmények megvédését szolgálja.

Varga Mihályt a költségvetési bizottság is meghallgatta, ahol kiemelte: 2020-ra biztonságos költségvetés készült a GDP-hez mérten egy százalékos hiánnyal és ugyanekkora tartalékkal. Hozzáfűzte, hogy a magyar gazdaság jó helyzetben van, de azzal a kihívással kell szembenézni, hogy a mostani 4-5 százalékos növekedés hogyan tartható fenn.

A miniszter szavai szerint a magyar gazdaság jó állapota ad lehetőséget az ambiciózus 1 százalékos hiánycélra 2020-ban, a költségvetési tartalék jelentős szintjét feszegető kérdésre pedig jelezte, hogy az az esetleges globális lassulás esetén jelenthet nagyobb mozgásteret a kormánynak.

Azokra a kérdésekre reagálva, hogy mi a véleménye a számvevőszék elnökének azon felvetéséről, miszerint a fizetések egy részét megtakarítási számlára kellene utalni, a pénzügyminiszter közölte: a kormány mindig is azt támogatta, hogy az emberek szabadon költhessék el jövedelmüket.

A bizottsági ülés elején Varju László (Demokratikus Koalíció) a költségvetési bizottság elnöke egy 29 pontból álló kérdéssort adott át a pénzügyminiszternek, ezek leginkább a letelepedési kötvényre, az államháztartási hiányra vonatkoztak. Úgy érvelt, a letelepedési kötvény drága volt, más eszközzel, más módon mintegy 60 milliárd forintot spórolhatott volna a kormány.

Varga Mihály a letelepedési kötvényről úgy vélekedett: hasznos eszköz, hasznos értékpapír volt, 2013 és 2017 között névértéken 1,84 milliárd euró letelepedési kötvényt bocsátottak ki, amely alacsonyabb kamatozású volt, mint a korábban az IMF-től felvett hitel kamata.