Albérletkereső kisokos: kezdődik az egyetemi szezon

A felsőoktatás felvételi ponthatárainak közzétételével felrobbant az albérletpiac. Sokan csupán erre a hírre vártak: a szemfülesek már napok óta bújják azokat az apróhirdetéseket, amelyek jutányos áron bérbe vehető ingatlanokat kínálnak a campusok környékén. Nem árt az óvatosság ezen a téren sem — figyelmeztetnek a fogyasztóvédők. Az egyetemisták, főiskolások számára állította össze hasznos tanácsait a Budapesti Békéltető Testület, hogy a szeptemberi iskolakezdésig előnyös és jogi szempontból is megfelelő szerződéseket köthessenek a fiatalok.

Nem tanácsos csupán az ár vagy a szép fotók alapján dönteni, nézzünk utána a részleteknek Fotó: Bach Máté

Az albérletpiacon is igaz, hogy a legtöbben kizárólag az ár alapján döntenek, és szerint minél olcsóbban próbálnak átmeneti lakóhelyet találni. Érdemes azonban alaposan leinformálni a bérbeadásra kínált ingatlant, a szerződés apró betűs részeit. Az egyetemisták és a főiskolások jó, ha szem előtt tartják, amennyiben kizárólag az olcsóság szempontját helyezik előtérbe, annak könnyen kellemetlen meglepetés lehet a vége – figyelmeztetett a testület.

Más esetekben sem győzik hangsúlyozni: az első és legfontosabb, hogy már eleve az albérletkeresés során is körültekintően kell eljárni. Például győződjünk meg arról, valóban az-e a bérbeadó, akinek mondja magát! A felek lehetőleg nézzék meg egymás személyi igazolványát, ellenőrizzék az abban szereplő adatokat, fényképet, az igazolvány érvényes voltát – sorolták a békéltető szakértők.

Kiemelték: ne hagyják magukat becsapni a leendő hallgatók, amikor azt mondja a bérbe­adó, hogy elég egy szóbeli megállapodás, mivel az írásba foglalt bérleti szerződés megkötése alapvető érdeke a bérlőnek.

A szerződéskötés tehát mindenképp írásban történjen, és tartalmazza a felek személyes adatait, az ingatlan adatait, a bérleti díj és a kaució mértékét, azt, hogy milyen időtartamra (határozott vagy határozatlan) kötik meg a szerződést, mikor lehet emelni a bérleti díjat, hogyan lehet felmondani a szerződést, ki fizeti a közüzemi díjakat, egyéb költségeket. Egyszóval minden, a bérlettel kapcsolatos alapvető információnak a bérleti szerződésben kell szerepelnie a későbbi viták elkerülése végett – összegezte a testület.

Nem tanácsos csupán az ár vagy a szép fotók alapján dönteni, nézzünk utána a részleteknek
Fotó: Bach Máté

Gyakran kíséri bizonytalanság a kauciót, sokan például összekeverik a foglalóra jellemző jogi szabályokkal, holott csak az utóbbi járhat vissza, ha meghiúsul a bérbevétel, a foglalót nem kell visszaadnia a tulajdonosnak. Érdemes tudni, hogy bár kérhető előre kaució is, de annak teljes összege visszajár a szerződés végén akkor, ha a hallgató nem halmozott fel tartozást és nem érte kár az ingatlant. Egyébként pedig ebből kell levonni a károk, elmaradt tartozások költségét, de ezt követően, ha van fennmaradó rész, azt ki kell adni a hallgatónak.

Ha pénz átadására kerül sor, az kizárólag átvételi elismervény vagy nyugta ellenében történjen meg, máskülönben vita esetén nem lesz dokumentum a fiatal kezében, ami igazolná a bérbeadónak történt kifizetést. Egy későbbi esetleges vita esetén az is megfelelő bizonyíték lehet, ha bankszámlára utalnak, hiszen így később is igazolható, milyen összegeket fizettek és kinek.

Sűrűn előfordul, hogy a bérbeadó és a bérlő összekülönbözik, ezért be- és kiköltözésekor érdemes átadás-átvételi jegyzőkönyvet készíteni, ebben rögzíteni lehet – a későbbi viták elkerülése érdekében – például a lakás aktuális állapotát, a berendezési tárgyakat. Ugyanígy mindkét fél érdeke már a szerződéskötéskor a közüzemi mérőórák pontos állásának rögzítése, adott esetben akár fényképekkel is alátámasztva – hívták fel a figyelmet. Jellemzően kétféle megoldás létezik: az egyik szerint a bérlő nevére írják át a mérőórákat és ő kapja névre szólóan a számlákat, rendezi azokat, majd bemutatja a befizetés igazolását. A másik megoldás, hogy a bérbeadó fizeti be a közüzemi számlákat, ami alapján havonta utólag számolnak el egymással a felek.

Jó tudni, hogy a bérlőnek együttműködési kötelezettsége van a bérbeadóval szemben a szerződés megkötésétől, akinek a kiadott ingatlan kapcsán karbantartási kötelezettsége van. Ha például bármilyen károsodás veszélye fenyegeti a lakást, a bérlő köteles a tulajdonost értesíteni. A fiataloknak azt is érdemes tudniuk, hogy kötelesek azt is tűrni, ha a bérbeadó a lakás használatát ellenőrizni akarja – ezt azonban csak a bérlő szükségtelen háborítása nélkül lehet megtenni.