Ázsiai vendégmunkásokra szorul keleti szomszédunk

Romániában a mindenkori kabinet határozza meg minden év végén, hogy a következő esztendőben hány nem EU-s állampolgár kaphat munkavállalási engedélyt.

Az egyre nagyobb romániai munkaerőhiány miatt harmincezerre emelné idén a bukaresti kormány azoknak az engedélyezett munkásoknak a számát, akik az Európai Unión kívülről érkeznek. Romániában a mindenkori kabinet határozza meg minden év végén, hogy a következő esztendőben hány nem EU-s állampolgár kaphat munkavállalási engedélyt. A vállalkozók keveslik az idei évre korábban meghatározott húszezres keretet, a turizmusban érdekelt munkáltatók például állítják: ötvenezer alkalmazott hiányzik az ágazatban. Az utóbbi években folyamatosan emelkedett a vendégmunkások kormány által meghatározott létszáma. 2016-ban ötezer-ötszázan kaptak engedélyt, 2017-ben háromezerrel emelték az unión kívülről alkalmazható személyek számát, 2018-ban ez a szám tizenötezerre emelkedett.

Az erdélyi Krónika című napilap által idézett hivatalos adatok szerint jelenleg nagyjából 64 ezer olyan betöltetlen munkahely van Romániában, amelyet senki nem akar elfoglalni. A kormány illetékesei úgy számolnak, hogy több mint egymillió eurós bevételt hozna a román államkasszának, ha a kabinet még az idén harmincezerre növelné az unión kívülről érkező munkavállalók létszámát. A külföldi munkaerő életkora az utóbbi években 18 és 34 év között változott, többségük Kínából, Törökországból, a Fülöp-szigetekről és Vietnamból érkezett.

Eugen Teodorovici román pénzügyminiszter úgy véli, európai szinten azért nincs egyeztetés a munkaerővel kapcsolatos problémákról, mert így kívánja azoknak a tagállamoknak az érdeke, amelyeknek még szükségük van a más EU-tagállamokból érkező munkaerőre. „Románián és azon a tíz másik tagállamon kívül, amelyek munkaerőt küldenek Európába, egyetlen más országnak sem érdeke, hogy előálljon a témával. Ők a máshonnan elvett munkaerő segítségével fejlődnek. Ezt jelenti a szép nagy, európai család. Mindegyik tagállam a saját érdekeit nézi” – idézte az erdélyi Maszol hírportál a tárcavezetőt, aki hozzátette, ha fokozatosan elfogy a munkaerő, az uniós alapok ellenére is képtelenség lesz megvalósítani a különféle projekteket. Teodorovici szerint egymillió munkásra lenne szükség most Romániában. Mintegy ötmillió román állampolgár él külföldön, sokukat nem foglalkoztatják hivatalosan.

A munkaerőhiány a Székelyföldön is komoly gondot jelent. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke egy tusnádfürdői kerekasztal-beszélgetésen a fiatalok hazavonzása kapcsán elmondta, a munkaerőpiac, a gazdaság szerkezete teljesen át fog alakulni a digitalizáció és robotizáció hatására, legalább a 2030-ig terjedő időszakra kell tervezni, s megtámogatni a székelyföldi kis- és középvállalkozásokat, ezen belül is a fiatal vállalkozókat. Borboly Csaba úgy vélte, az otthonteremtés lehetőségének felkínálása hazavonzhat fiatalokat. – Ezt erősíti a magyar kormány gazdaságélénkítő programja, emellett pedig a testvérmegyei és testvértelepülési kapcsolatoknak is fontos szerep jut az életkörülmények javításában – fogalmazott a székelyföldi politikus.