Laborban előállított steaket ehetünk a jövőben

A klímának, az állatoknak és az egészségnek is jó – pár éven belül piacra kerülhet a laboratóriumban előállított steak.

Pécs, 2018. április 18. A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János kutatóközpont Virológiai kutatócsoport munkatársa egy befogott kullancs fajmeghatározását végzi a kutatóközpont egyik laborjában Pécsen 2018. április 17-én. Az erdõkben, a parkokban, de még a játszótéri fákon is sok a kullancs. MTI Fotó: Sóki Tamás Fotó: Sóki Tamás

Pontosan úgy kell elkészíteni, mint egy hagyományos steaket, ugyanolyan az íze és az illata, mégis más a megszokottnál, alapanyaga ugyanis nem a vágóhídról került a tűzhelyre, hanem egy laborban növekedett.

Egy izraeli startup cég a fogyasztók egészséggel, környezeti terheléssel és állatvédelemmel kapcsolatos aggályaira adott választ, amikor belefogott a laboratóriumi körülmények között előállítható hús termelésébe.

Sejtszaporítás alapján dolgoznak

Az alapvető ötlet az volt, hogy sejteket vonnak ki egy szarvasmarhából anélkül, hogy az állatot levágnák – számolt be Neta Lavon kutatási és fejlesztési vezető az M1 Világ című műsorában. Mint mondta, az így kapott kismennyiségű sejt a további sejtszaporítás alapja lett, és ezekből alkotják meg azokat a különböző sejttípusokat, melyek az izomszeletet alkotják. Így alakul ki maga a steak, amit megeszünk – tette hozzá.

A laboratóriumban az izomsejteken kívül kötőszöveti-, zsír-, és véredény sejteket állítanak elő, majd ezeket egy megadott összetétel szerint kombinálják, végül pedig 3D technológiával alkotnak belőlük az eredetihez formájában, ízében és textúrájában is hasonló steakszeletet.

Évről évre nő a húsfogyasztás

A laboratóriumi körülmények között előállított termék iránt valószínűleg piaci kereslet is lenne, hiszen a húsfogyasztás évről évre nő. Az állati fehérje iránti nemzetközi kereslet éves szinten körülbelül 1 trillió dollárra tehető, és ez a szám folyamatosan csak növekszik – közölte Didier Toubia, az Aleph Farms start-up társalapítója.

Hangsúlyozta, a nemzetközi húskereslet a jövőben tovább növekszik majd annak ellenére, hogy egyre több növényi alapú alternatíva került piacra az elmúlt években.

A növekvő igény mellett a mesterségesen előállított marhahús a klímaváltozás megállításában is szerepet játszhat, hiszen a kérődző állatok tartásával nagy mennyiségű szén-dioxid és metán kerül a légtérbe. Bár a szarvasmarhák által kibocsátott szén-dioxid mértéke nagyobb, mint a metáné, utóbbi a légkörben 23-szor hatékonyabban fogja fel a hőt, azaz ennyivel erősebb üvegházhatással bír.

Elindulhat az első biofarmok építése

A légtérben található metán legjelentősebb forrásaként az Egészségügyi Világszervezet, a WHO is a szarvasmarha-állományt jelölte meg. Annak érdekében, hogy a laboratóriumi steaket mielőbb piacra bocsáthassák, a cég hamarosan megkezdi az első biofarmok építését, amelyek a termelés meggyorsítását segítik majd.