Júniusban mérséklődött a bankrendszer forintlikviditása, vagyis csökkent a szektor gyorsan készpénzzé tehető állománya – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap kiadott, a 2019. júniusi előzetes adatok alapján készült statisztikai mérlegében. Ez a folyamat főként az egynapos hitelintézeti betétek mérséklődésében tükröződik, amelyek esetében minimális kamat mellett, ám a számla vezetéséhez kapcsolódó kiadásokkal és a húszezer forint feletti tranzakciónál az illeték vállalásával – azaz ráfizetéssel – tartották az ügyfelek a hitelintézetekben a pénzüket. Ezzel párhuzamosan az egyéb betétek átlagállománya az egynaposok csökkenésénél kisebb mértékben növekedett.
Fotó: Bach Máté
A forgalomban lévő készpénz átlagállománya ugyanakkor tovább nőtt az esztendő első nyári hónapjában, ami arra utal, hogy továbbra sem hagynak fel a háztartások és a vállalkozások a párnacihába rejtett forintok gyűjtésével. Június végén megközelítőleg 6213 milliárd forintnyi készpénzállományt regisztráltak a magyar gazdaságban, ami az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 9,8 százalékos növekedést mutat. Az idei június folyamán, az MNB statisztikái szerint, 32,2 milliárd forinttal hízott a forgalomban lévő bankók mennyisége, annak ellenére, hogy ugyanebben a hónapban indult be a hazai lakosság rohama a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) jegyzéséért. Ebben a növekményben azonban a háztartások aránya – a részletes adatok híján egyelőre csak becsülhetően – a korábbi időszakok statisztikái alapján általában a teljes összeg nyolcvan százalékát teszi ki.
A június 3-tól jegyezhető MÁP+ szuperkötvény egy hónap alatt mintegy 1100 milliárd forintra duzzadt állománya tehát nem a párnacihából előrántott készpénznek köszönhető. A jegyzések során jelentős szerep jutott a rosszabbul kamatozó állampapírok visszaváltásából származó összegeknek. Piaci becslések szerint a MÁP+ jegyzések esetében hozzávetőleg ugyanakkora rész származik befektetési alapokból, mint frissen beruházott forintokból, amelyek együtt a teljes állomány nagyjából egyötödét adják.
