Tovább nőtt a lakosság utazási és vásárlási kedve

A lakosság javuló jövedelmi helyzete 2018-ban hozzájárult a háztartások fogyasztásának dinamikus bővüléséhez, számottevően segítve a bruttó hazai termék (GDP) növekedését.

Az éttermek is profitálnak az egyre élénkülő fogyasztásból Fotó: Bach Máté

A lakosság javuló jövedelmi helyzete 2018-ban hozzájárult a háztartások fogyasztásának dinamikus bővüléséhez, számottevően segítve a bruttó hazai termék (GDP) növekedését. Ennek eredményeként a lakosság utazási és vásárlási kedve is nőtt, ami a szolgáltatások teljesítménybővülésének fontos forrását jelentette. A szolgáltatási mellett az árutermelő ágazatok szintén segítették a GDP-növekedést.

A háztartások egy főre jutó fogyasztásának 2009 és 2012 között megfigyelhető stagnálásában, illetve csökkenésében a kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzet és az infláció is szerepet játszhatott.

Az éttermek is profitálnak az egyre élénkülő fogyasztásból
Fotó: Bach Máté

A fogyasztás színvonala ezt követően – többek között a gazdasági növekedés, valamint a javuló munkaerőpiaci mutatók eredményeként – újra emelkedni kezdett. A kedvező tendencia, 2,4 százalékos fogyasztóiár-növekedés mellett, 2017-ben is folytatódott, majd 2018 első fél évében a háztartások egy főre jutó fogyasztási kiadása havonta már 88 600 forint volt, reálértéken 8,8 százalékkal haladva meg a 2017. első félévit.

A kiadások növekedéséhez a reál­kereset 2018. első féléves – az előző év azonos időszakához képest mért – 9,4 százalékos emelkedése is hozzájárult – állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2018 című kiadványában

A 2018. évi gazdasági folyamatok több területen is gyorsuló áremelkedéssel jártak együtt. Így a fogyasztói árak 2017-hez képest 2,8 százalékkal nőttek, amiben a termelői és a szolgáltatási kibocsátási árak növekedése mellett számos külső gazdasági tényező (például árfolyam vagy alapanyagárak alakulása) is szerepet játszott.

A lakáspia­con a felpörgő kereslet miatt szintén drágulás következett be, a folyamatra jelentős hatással voltak a kormányzati intézkedések is. A háztartások egy főre jutó havi átlagos fogyasztási kiadása a rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint 2017-ben 92 200 forint volt, ez reálértéken 25 százalékos emelkedés 2010-hez képest.

A háztartások fogyasztása 2018 első fél évében általánosan mind folyó áron, mind volumenében nőtt – fejti ki a statisztikai hivatal a magyarországi háztartási fogyasztások adatait összegezve. A legtöbbet élelmiszerre és alkoholmentes italokra adtak ki havonta a magyarok, egy főre vetítve 24 600 forintot, vagyis összes kiadásuk 28 százalékát. A háztartások reálértékben növelni tudták a létfenntartáson túlmutató igényeik kielégítését is, leginkább a vendéglátás- és szálláshely-szolgáltatás (13,8 százalék), valamint a kultúra, szórakozás terén (12,7 százalék).

A háztartások fogyasztási kiadása – az előző évekhez hasonlóan – településtípusonként jelentősen különbözik, ami az eltérő fejlettséggel, munkaerőpiaci és jövedelmi helyzettel is összefüggésbe hozható.

Az egy főre jutó havi kiadás nagysága 2017-ben is a fővárosban volt a legmagasabb (114 700 forint), a községekben a legalacsonyabb (81 ezer forint). A budapestiek fogyasztása 1,4-szerese volt a községekben élőkének.