Suppan Gergely kitért arra is, hogy a magyar GDP növekedése messze felülmúlta a 4,4 százalékos román, az 1,9 százalékos szlovák, valamint a 2,7 százalékos cseh növekedést, egyúttal kifejezetten erős felzárkózásra utal, mivel az előzetes adatok szerint az euróövezeti növekedés csupán 1,1 százalékos volt a második negyedévben, így fennmaradt Magyarország négy százalékpontos növekedési előnye.
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője kiemelte, hogy a piaci várakozásoknak megfelelően lassult, annál azonban kisebb mértékben a GDP növekedési üteme. A 4,9 százalékos adat kiemelkedőnek számít és feltehetően továbbra is az egyik legmagasabb érték az Európai Unióban. A GDP-adatokban egyelőre csak korlátozottan jelent meg, hogy a kiskereskedelmi forgalom, az ipari és az építőipari termelés növekedése lassult, és az is, hogy a legfontosabb kereskedelmi partner, Németország gazdasági teljesítménye csökkent. A GDP motorja továbbra is a változatlanul erős bérdinamika hajtotta fogyasztás maradhatott, de jelentős szerepe lehetett a beruházásoknak is. Az év hátralévő részében várhatóan tovább lassul majd a GDP növekedési üteme, de az év egészére a Századvég szakértői így is dinamikus, 4,5 százalékos növekedést várnak, amire külső tényezők jelentenek kockázatot elsősorban a német gazdaság teljesítménye, a Brexit körüli bizonytalanság, illetve a vámháború fokozódása.
Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője is azzal kezdte kommentárját, hogy a második negyedévi GDP-adat felülmúlta a 4,6 százalékos várakozásukat, ám a növekedés szerkezete egyelőre nem ismert, hiszen a részletes adatokat majd csak augusztus 30-án publikálja a KSH. A hivatal szűkszavú kommentárját úgy értékelte, hogy az az összkép nagyon hasonló volt az első negyedéves gazdasági növekedéshez, ám a mezőgazdasági szektor körül számottevő a bizonytalanság. Felhasználói oldalon valószínűsíthetően továbbra is épen maradhattak a belső növekedés motorjai, a lakossági fogyasztás és a beruházások.
