Digitális korszak az agráriumban

Európában egyedülálló módon és több ponton segíti a hazai mezőgazdaság versenyképességének javítását hazánk Digitális agrárstratégiá­ja. A tervezett intézkedések többek közt csökkentik a gazdák adminisztrációs terheit, és növelik az ágazatban dolgozók tudásszintjét.

A mesterséges intelligencia alkalmazásával tudnak klímabarátabb termelésre váltani a gazdák Fotó: Arnd Wiegmann Forrás: Reuters

Korszakváltást jelent a magyar mezőgazdaságban hazánk Digitális agrárstratégiájának (DAS) kidolgozása – jelentette ki kedden Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint olyan átfogó tervről van szó, amely – Európában elsőként – feltárja és számszerűsíti a digitalizációban rejlő előnyöket, valamint a mezőgazdaság összes ágazatát érintő modernizáció várható hatásait. Rámutatott: a magyar élelmiszer-gazdaság termelési potenciálja a jelenleginél hatvan százalékkal nagyobb. A folyamatok hatékonyabb szervezésével és a feldolgozottság növelésével jobban kihasználhatók az adottságaink, az élelmiszerlánc egészének digitalizációja pedig minden szereplő versenyképességét növeli. Ehhez stabil és gyors adatforgalomra van szükség, az új generációs hálózatoknak és a széles sávú infrastruktúrának köszönhetően Magyarország jól szerepel a szupergyors internet-hozzáférés terén az Európai Unió 28 tagállama között.

A programról szóló kormányhatározat e hónap elején jelent meg a Magyar Közlönyben, a szaktárca pedig szep­tember 30-ig intézkedési tervet készít a fejlesztésekről és a megvalósításukhoz szükséges forrásokról. A tervezett intézkedések egy része nagymértékben csökkenti a mezőgazdaság szereplőinek adminisztrációs terheit. Minden gazdálkodónak elérhetővé válnak ugyanis az ágazat versenyképességét javító információk, adatok és elemzések. A program emellett nagy hangsúlyt fektet az agrárszakképzésre, a felsőoktatásra és a felnőttoktatásra is. – A mezőgazdasági képzésekben részt vevő tanulók, hallgatók, illetve a gazdálkodók digitális készségeinek fejlesztése felkészíti magyar agrárszakembereket arra, hogy megbirkózzanak a XXI. század kihívásaival – mondta el Nagy István. Az Okos gazda program célja beilleszteni a digitális agrárgazdaság ismereteit a mezőgazdasági szakképzés tananyagába. A tanulók mellett az oktatók képzését, valamint a megfelelő tárgyi feltételeket is biztosítják, és gondoskodnak a szakmai partnerek bevonásáról. A miniszter szerint a hazai agrárágazatban a digitális technológiák hatékony felhasználásához, üzemeltetéséhez 2500-3000 agrárinformatikusra lesz szükség.

Fotó: Reuters

A DAS-ban már megkezdett, valamint a közeljövőben induló fejlesztések között a tárcavezető megemlítette a szőlő- és borágazat elektronikus ügyintézési és ellenőrzési rendszerének, az E-pincekönyvnek a bevezetését, a Digitális agrárakadémia létrehozását, amelynek weblapján az oktatási anyagok mellett a témakör nemzetközi és hazai híreivel ismerkedhetnek a gazdálkodók. Az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai fejlesztéseiben kiépülő ingyenes adatelérést biztosító agrometeorológiai információs rendszer pedig nemcsak megkönnyíti a gazdák munkáját, de a klímaváltozás folyamatainak vizsgálatát, valamint a kormányzati döntések meghozatalát is segíti. – A gazdaságok modernizálásával, illetve a DAS intézkedései révén ingyenesen biztosított információkkal megelőzhetők a klímaváltozás hatására kialakult szélsőséges időjárás okozta károk – fogalmazott a tárcavezető. Majd hozzátette: a stratégiát a 2020 utáni közös agrárpolitika tervezésénél is érvényesíteni fogják. A programban foglaltak alapján tesznek javaslatot az európai uniós források felhasználására is.

Gál András Levente, a Digitális jólét program szakmai vezetője a távirati iroda tudósítása szerint kiemelte: becslések szerint mintegy 120 ezer magyar agrárvállalkozónak lehet szüksége napi szinten információkra, ha precíziós gazdálkodásba kezdenek, a digitális agrárakadémia létrehozásával várhatóan 2020 januárjától el tudják érni ezeket a gazdákat.