Egyszeri béremelés fedezte három év árváltozását

A fogyasztói áraknál több mint háromszorosával nőtt a nettó kereset idehaza, jellemzően az alacsony jövedelműek körében. A részletes uniós adatok szerint az alapvető élelmiszerek és szolgáltatások többsége 2015 óta legfeljebb annyival drágult, mint amennyivel egy év alatt nőttek a fizetések.

A fogyasztói áraknál összességében jóval nagyobb mértékben – 49,2 százalékkal – nőtt a nettó átlagkereset idehaza 2015 óta, ráadásul a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése miatt a felzárkózás az alacsonyabb jövedelműek életminőségének javulását jelentette. Ezzel párhuzamosan a mindennapi megélhetéshez szükséges költségek és a luxuscikkek, egyéb szolgáltatások összességében tíz százalékot sem drágultak az elmúlt három és fél évben – derül ki az Eurostat adataiból.

Az uniós statisztikai hivatal számai szerint 2015-höz képest az élelmiszerek ára átlagosan 13,78 százalékkal nőtt, tehát a kézhez kapott fizetés több mint háromszorosával emelkedett ez idő alatt. Ráadásul a különböző árucsoportokon belül is jelentős az eltérés. A baromfihúsért 11,5 százalékkal, míg a friss tejért 6,6 százalékkal fizettünk kevesebbet idén júliusban, mint 2015-ben. A vizsgált három és fél év alatt nagyjából minden élelmiszer drágulása egyévnyi nettó átlagbér-emelkedésnek felel meg. Ez alól kivétel a zöldségárak uniós szinten is hatalmas, 48,6 százalékos növekedése, valamint a gyümölcs, ami negyedével került többe, mint 2015-ben.

A fogyasztási cikkek közül a dohánytermékek ára 2019-re 36 százalékkal emelkedett. Az alkoholért közel nyolc százalékkal kell többet kiadnunk, de ez is a hatodik legnagyobb áremelkedés az unióban. A kávé, a kakaó és a tea átlagosan három százalékkal drágult, amely nem számít jelentősnek a többi tagállamhoz viszonyítva sem. A ruházati termékek három és fél év alatt még három százalékkal sem kerülnek többe.

A mindennapi szolgáltatásokra alapvetően jóval kevesebbet költünk. A ma már minden háztartásban megtalálható, legalább egy mobiltelefon-előfizetés 30,8 százalékkal olcsóbb, míg az internet-szolgáltatásért 27,3 százalékkal fizetünk kevesebbet 2015-höz képest. Alig drágult az elmúlt években a közlekedés (nem értendő ide az üzemanyag, amely mintegy negyedével kerül többe), amely összesen hét százalékkal drágult, ebből 4,5 százalékkal emelkedett a tömegközlekedés tarifája. Jelentősen nőttek ugyanakkor a ház- és lakásfelújításhoz, szereltetéshez kapcsolódó költségek. A lakóépület korszerűsítésére, a hibák kijavítására szolgáló alapanyagok árai 13,7 százalékkal emelkedtek, míg a mesterek által elkért összeg a harmadával. Egy villanyszerelő 2015-ben még jellemzően 35 százalékkal alacsonyabb tarifáért vállalt munkát.

A lakbér negyedével kerül többe. A lakhatással, lakásfenntartással kapcsolatos költségnövekedésben a 28 tagállam közül az első ötben hazánk mellett a kelet-közép-európai tagállamok találhatók, a cseheknél és a lengyeleknél is hasonló drágulás volt tapasztalható, ám szomszédaink árai korábban is magasabbak voltak a hazainál. Ez azt jelenti, továbbra is olcsóbban vehető igénybe idehaza a legtöbb szolgáltatás, s a nyugat-európai árak még mindig jóval meghaladják a keleti tagállamokét.

Visszaszorul a szegénység

Mintegy egymillió fővel csökkent a szegénységnek vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek száma hazánkban 2015 és 2017 között. Az Eurostat adatai alapján megelőztük Belgiumot, Portugáliát, Spanyolországot és Görögországot is, 2010-ben csak Romániában és Bulgáriában voltak többen kitéve a társadalmi kirekesztődés kockázatának. Deprivációban érintettnek az számít, akit kilenc élethelyzetből négy érint: akik nem tudnak kifizetni egy váratlan kiadást, elmaradásban vannak számláikkal, nem tudják felfűteni a lakásukat a megfelelő hőmérsékletre, nem telik a mindennapi megélhetésen felül autóra, telefonra, mosógépre, színes tévére, vagy nem tudnak évente egyszer üdülni és kétnaponta húst fogyasztani.