Ellenszavazat nélkül döntött a monetáris tanács az alapkamat tartásáról

A monetáris tanács tagjai legutóbbi kamatdöntő ülésükön is ellenszavazat nélkül döntöttek arról, hogy sem az alapkamatot, sem a kamatfolyosót nem változtatják meg – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a július 23-i kamatdöntő ülésről kiadott rövidített jegyzőkönyvében a honlapján szerdán.

A jegyzőkönyv alapján a testület ismét rögzítette, hogy a döntései során az árstabilitás fenntartására fókuszál. A monetáris politika irányultsága továbbra is támogató, a gazdasági szereplők finanszírozási költségei változatlanul kedvezőek. Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg, az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra az év második felétől fékezi az áremelkedés ütemét.

Rámutattak: a monetáris tanács a monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés átfogó makrogazdasági és inflációs előrejelzésére.

A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll.

A gazdasági növekedés az év közepétől fokozatosan lassul, ugyanakkor továbbra is élénk marad, éves szinten a gazdaság várhatóan 4,3 százalékkal, 2020-ban pedig 3,3 százalékkal nő – írták.

Jelezték: a monetáris politika mellett az új lakossági állampapír-stratégia, a 2020-as költségvetési törvény és a gazdaságvédelmi akcióterv versenyképességi intézkedései is a makrogazdasági stabilitás és a fenntartható felzárkózás további erősítése irányába hatnak. A júniusban bevezetett magyar állampapír plusz a lakosság pénzügyi vagyonának szerkezeti változása mellett várhatóan a háztartások megtakarítási rátájának emelkedését is eredményezi. Emiatt a gyors bérnövekedés egyre nagyobb része fogyasztás helyett felhalmozásban jelenik meg, ami az ország külső sérülékenységének csökkentését is támogatja. A magyar állampapír plusz állománya a június 1-jei indulás óta 1200 milliárd forintot meghaladó mértékben nőtt, ennek az összegnek több mint a fele az állam számára új forrásként jelentkezett.

Kitértek arra: a növekedési kötvényprogrammal (nkp) a tanács célzottan kívánja elősegíteni a hazai vállalati szektor finanszírozásának diverzifikálását. A vállalati kötvénykibocsátásokat várhatóan a negyedik negyedévben hajtják végre. A kötvényvásárlások eredményeként megjelenő többlet pénzmennyiséget az MNB az alapkamaton kamatozó preferenciális betéti eszköz segítségével semlegesíti.

A tanács júniusban a harmadik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát legalább 200-400 milliárd forintban állapította meg, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát. Az MNB kész a deviza-swap (kamatcsere) eszköz állományát rugalmasan alakítani annak érdekében, hogy a kamatok áttételes hatása a monetáris tanács döntésének megfelelően alakuljon, valamint, hogy a bankközi hozamok volatilitása alacsony maradjon – derül ki a rövidített jegyzőkönyvből.