Nálunk találnak nyugalmat a nyugdíjas németek

A korábbi balatoni nyaralások emléke és a befektetési szándék mellett az utóbbi években a németországi társadalmi átrendeződés ­miatti biztonságosabb lakhely keresése is megjelent a hazánkban ingatlant vásárló németek motivációi között. A jellemzően idősebb vevők főként nyugat-magyarországi kistelepüléseket választanak, először csak pár hónapos itt-tartózkodásra, később akár hosszabb távra.

Soproni lakás eladó. A vevője lehet egy külföldi „csodabogár”, aki nem maradna a migránsok között Fotó: Kurucz Árpád

Évek óta a németek vásárolnak a külföldiek közül legnagyobb számban ingatlant hazánkban, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2018-ban 1106 német állampolgárt regisztrált. Igaz, náluk csak néggyel kevesebben voltak a kínaiak. Óriási különbség azonban, hogy míg a német állampolgárok alig 14 százaléka vett lakást a fővárosban, addig a kínaiak közül tízből kilencen tettek így – a vietnamiakhoz és az izraeliekhez hasonlóan. Az, hogy a németek főleg kisebb vidéki településeken vásárolnak, abból is kitűnik, hogy átlagosan 18 millió forintot költöttek egy lakásra (ezzel szemben a főként Budapesten mozgó kínaiak 43 mil­liót). A 120, átlagosan 57 éves svájci vásárló után a németek a legidősebbek, jellemzően 55 évesek.

– Az elmúlt években valóban megnövekedett érdeklődést tapasztaltunk, aminek a vásárlók elmondása szerint egyaránt vannak gazdasági és társadalmi kiváltó okai is. Az idősebb nyugat-európaiak egyrészt továbbra is jó befektetési lehetőséget látnak a hazai ingatlanpiacban, akár saját részre, akár tényleges hasznosítási, kiadási céllal vásárolnak. Ugyanakkor sokan félve tekintenek a nagyon gyors németországi társadalmi változásokra, és számukra megnyugtatóbb, biztonságosabb lehetőséget keresnek a térségben – mondta a Magyar Nemzet érdeklődésére Benedikt Károly, a Duna House (DH) elemzési vezetője. Mint rámutatott, jellemzően ők nem élnek még huzamosabb ideje Magyarországon, de az ingatlanvásárláskor már a hosszú távú vagy állandó lakhelyük iránti igényükre is kiemelten figyelnek.

Erről az ingatlanvásárló típusról a német közszolgálati televíziókban is számos riport készült az elmúlt néhány évben, ahol egyfajta csodabogarakként mutatják be a Magyarországot választó, jellemzően a migránsok elől menekülő idősebb párokat. Egynémely jobb helyismerettel és ingatlanos tapasztalattal rendelkező honfitársuk pedig kifejezetten ráállt arra, hogy vidéki házat közvetítsen német vagy éppen osztrák állampolgároknak.

Soproni lakás eladó. A vevője lehet egy külföldi „csodabogár”, aki nem maradna a migránsok között
Fotó: Kurucz Árpád

– A nyugat-európai, főleg a német és az osztrák állampolgárok régóta jelen vannak a hazai ingatlanpiacon, elsősorban ők azok, akik nem csak Budapesten érdeklődnek – fejtette ki Benedikt Károly, aki szerint a nyugati országrész iránti érdeklődésnek több oka van. Az osztrákok esetében értelemszerűen elsődleges a határ közelsége: akár második lakásnak, akár befektetésnek vásárolnak Sopronban vagy Szombathelyen, az ingatlanhoz viszonylag könnyen és gyorsan el tudnak jutni. A német állampolgároknál is előnyt jelent az autóval is megtehető távolság, de náluk fontos szempont a régi balatoni nyaralások szép emléke is.

– Több nyugdíjas úgymond visszatér a Balatonhoz, és fiatalkori nyaralásai helyén vesz kisebb családi házat, nyaralót vagy lakást, hogy nyugdíjas évei alatt is nyugodtan tudjon pihenni. Az idősebb vásárlóknál fontos szempont, hogy a kedvezőbb lakásárak mellett az itteni mindennapi élet is olcsóbb, így gazdaságilag is érdemes nekik hazánkban eltölteni két-három hónapot vagy többet is az évben – fejtette ki Benedikt Károly.

Az Otthon Centrum (OC) megkeresésünkre szintén azt válaszolta, hogy a nyugat-magyarországi kistelepüléseket választó külföldiek legtöbbje jellemzően ötvenévesnél idősebb német állampolgár. Az ingatlanközvetítő hálózat tapasztalatai szerint főleg a határ menti kisebb településeket keresik, de Fejér, Veszprém és Baranya megyei vásárlásokra is van példa. A fővárostól keletre jellemzően nincs nyugat-európai kereslet. A nyugatiak elsősorban téglaépítésű családi házban gondolkodnak, átlagosan 12 millió forintért, nyolcvan négyzetméter körüli házat vásárolnak.

– Akik a fővároson kívül keresnek, kifejezetten a prosperáló, nyugalmas kistelepüléseket választják, ahol a nyugat-európaiak jelenléte már teljesen megszokottá vált – jelezte a hálózat.