Magyarország népszerűbb turistacélpont, mint valaha

Noha csak hetek múlva jelennek meg a nyári időszakról szóló hivatalos utasforgalmi adatok, a piaci szereplők elsőként a Magyar Nemzetnek értékelték a nyaralási főszezon tapasztalatait. Körképünkből kiderül: elégedettek a húzóágazat szolgáltatói az idei nyár mérlegével, amikor újabb csúcsokat ért el a külföldi turisták érdeklődése Magyarország iránt, a szeszélyes nyári időjárás ellenére pedig a belföldi turizmusban is bővülést mértek az ország valamennyi régiójában. Azaz útra keltek a magyarok a nyáron: a múlt évvel összevetve sokkal több kisgyermekes család, baráti társaság és nyugdíjas vendég fordult meg a szállodáktól a kempingekig a vízpartok, a fürdők és strandok környékén, valamint a turisztikailag vonzó térségekben.

Szelfizők a Balatonnál. A tó és Budapest még mindig a legvonzóbb a külföldi és a hazai utazók körében is Fotó: Bach Máté

Fotó a Parlamenttel. Nincs olyan külföldi, akit ne nyűgözne le a fővárosi Duna-partról nyíló látvány
Fotó: Bach Máté

Előszezoni döntések

Az utószezon még tart, de az már látszik, hogy ebben az évben mérsékelten nőtt a külföldre utazó magyarok száma – mondta lapunknak a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke. Molnár Judittól megtudtuk: március végén az elmúlt éveket messze túlszárnyaló előfoglalási időszak zárult az utazási irodák által kínált nyaralásoknál, idén sokan már jó előre megtervezték a nyári pihenésüket, és már tavasz végén előre befizették vagy lefoglalták a külföldi utat. Különösen a családdal utazók tudták nagyon jól kihasználni azt, hogy az előszezonban jelentős kedvezményekkel, a főszezoni árnál akár harminc százalékkal olcsóbban juthattak hozzá a külföldi utakhoz.

A nyári hónapokban mérséklődtek a határon túlra szóló útfoglalások, amit a szakember a forint gyengülésével magyarázott. Több utas ugyanis feltehetően úgy gondolta, hogy a gyenge forint miatt a helyszínen drágábban jönne ki a nyaralása.

– Azok, akik utazási irodában fizették be útjukat, jól jártak, mivel az irodák átvállalták az árfolyamváltozásból adódó veszteségeket – jegyezte meg. Nagyon népszerű úti cél volt Törökország, de Görögországot, főleg a görög szigeteket is sokan keresték. Az egyiptomi és a tunéziai nyaralóhelyek kínálata idén tovább nőtt, és bár voltak erősen telített időszakok, a nyár nagy részében igen kedvező áron lehetett helyet találni ebbe a két országba.

Olaszország és Horvátország szintén népszerű volt, ezekbe az országokba jellemzően több honfitársunk közvetlenül foglalt szállást, mert a viszonylagos közelség miatt gyakori az egyéni utazás. Spanyolország esetében pedig a Kanári-szigetekre, a Costa Bravára és az andalúziai tengerpartra utaztak leginkább honfitársaink. Kedvelt volt Bulgária is, ahol elsősorban az árakra érzékenyebb, de a jó ár-érték arányú külföldi nyaralást kereső utazóközönség fordult meg.

Emellett Albánia is egyre kapósabb, viszont az országba szervezett nyaralócsomagok viszonylag kisebb kínálata miatt elég gyorsan, már a szezon elején elfogyott a lekötött helyek jelentős része.

Szelfizők a Balatonnál. A tó és Budapest még mindig a legvonzóbb a külföldi és a hazai utazók körében is
Fotó: Bach Máté

Telt ház mindenhol

A szezon értékelésében Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke azt emelte ki, hogy összességében minden kategóriában nőtt a belföldi szálláspiac forgalma a kempingektől kezdve a magánszálláshelyeken át a luxushotelekig. Mint mondta, friss régiós jelentések szerint országszerte valamennyi szolgáltató érzékelte forgalmán, hogy fokozódott a külföldi érdeklődés, valamint azt, hogy a lakosság nagyobb része engedhette meg magának a belföldi, nemritkán a fővárosi szállodai pihenést.

– Nagyon eredményes szezont zártunk, több térségben tovább nőtt a vendégek száma, és kedvező újdonság, hogy ezen a nyáron sokkal több volt a belföldi turista a szállodákban. A magyarok hihetetlen mértékben költekeztek a Szép-kártyákról, a 2018-as nyárhoz viszonyítva hatvan százalékkal nőtt a kártyaforgalom – mondta. Különösen elégedettek a balatoniak, továbbá a hollókőiek és a hajdúszoboszlóiak, a nyugati régióban pedig a fürdővárosok környékén lévő szálláshelyek zártak kiemelkedő szezont.

Flesch Tamás arról is beszélt, hogy az időjárás miatt idén a júliusi belföldi turizmus kicsit gyengélkedett, amit azonban az augusztusi nyár bőven kompenzált. – Hagyományosan az augusztus a nyaralások fő hónapja, a fővárosban is telt ház volt. A vendéglátóipar is nagyon jó forgalmat bonyolított – összegezte. A legtöbb külföldi vendég az Egyesült Királyságból és az Egyesült Államokból érkezett, erős küldőpiacként tartotta magát Németország, továbbá sokan jöttek a környező országokból (csehek, románok, lengyelek, ukránok). Növekszik a távol-keleti országokból érkezők száma, és Dél-Korea mellett Indiából is fokozódik a magyar főváros beutazó turizmusa.

Kempingek reneszánsza

A kerékpárutak, túraútvonalak, vendégközpontú élménycentrumok kiépülésével reneszánszukat élik a kempingek nemcsak a Balaton környékén, hanem országszerte, a több száz magán- és önkormányzati üzemeltetésű egységben. A folyamatos fejlesztésekkel a modernizált szabadtéri szálláshelyeken a korábbiaknál jóval több kisgyermekes fiatal pár, nagyszülőkkel kiegészülő magyar család vendégeskedett. Kisgyörgy Borbála, a Magyar Kempingszövetség elnöke lapunknak úgy foglalta össze a nyári tapasztalatokat: jó úton haladnak afelé, hogy ez a piac is főként a belföldi vendégforgalom által növekedjen, amiben a Szép-kártyának is nagy szerepe van.

– A magyarok aránya nő a külföldiekhez képest a kempingekben, nem csupán a Balatonnál, hanem a hegyvidékeken vagy az Alföldön – fejtette ki az elnök, megjegyezve, hogy a kempingezési szokások átalakultak. Újabban egyre többen lakóautót vesznek igénybe a túrázáshoz, ami mobilisabb és önállóbb megoldás, rövidebb tartózkodási időt jelent, de kevésbé személyes, mint a hagyományos sátoros kempingezés.

– Nagy szükség lenne átfogó fejlesztésekre annak érdekében, hogy követve a folyamatokat, bekapcsolódhassunk a lakóautók számára kiépített megállóhelyek európai hálózatába – jegyezte meg Kisgyörgy Borbála.

Páratlan fürdőkínálat

A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt. által kezelt 13 fővárosi gyógyfürdő és strand látogatottsága is nőtt. Nyáron az előző évi szezonhoz viszonyítva háromszázalékos a bővülés, noha a változékony időjárás és az ünnepek körüli hosszabb pihenőidők eloszlása befolyásolta a vizes egységek havi látogatottságát. Czinege Szilvia, a BGYH Zrt. értékesítési és marketingigazgatója a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy a gyengébb májusi forgalom után júniusban kimagasló eredményt értek el a strandok és a fürdők Budapesten.

– Az egyik legkiemelkedőbb hétvége a júniusi pünkösdi hétvége volt, amikor több mint nyolcvanezer vendéget fogadtunk. Éves összevetésben több mint ötvenszázalékos volt a forgalombővülés – jelezte. Júliusban gyengébb volt a forgalom a fedett részekkel nem rendelkező strandokon, a hullámzó tendenciák ellenére azonban a teljes szezon alatt elért forgalomnövekedést az állandó vendégkör és a fejlesztések mégis garantálták. Az idén ugyanis a Dagály strand újra fogadta a látogatókat, megújult a Csillaghegyi fürdő, és a Pesterzsébeti Gyógyfürdő megnyitása is jó irányba terelte a mérleget.

– Augusztus volt a legerősebb, amikor öt százalékkal többen vették igénybe a fővárosi fürdő- és strandszolgáltatásokat. Strandjainkon (Dagály, Csillaghegy, Palatinus, Paskál, Pesterzsébet, Római és Pünkösdfürdő) összességében 150 ezerrel több vendéget fogadtunk az idei szezonban – mondta Czinege Szilvia.

A külföldiek körében hosszú évek óta nagy híre van a budapesti fürdőknek, nem csak nyáron keresik a történelmi műemlék fürdőket. Czinege Szilvia úgy fogalmazott, nincs még egy olyan főváros a világon, mint Budapest, ahol ennyi működő történelmi műemlék fürdő üzemelne. Ez hatalmas vonzerő nemzetközi viszonylatban.

– A külföldiek a Széchenyi és a Gellért fürdőt látogatják leginkább, ezekben a napijegyet vásárlók kilencven százaléka külföldi. Az összes fürdőben főként az angol, az amerikai, a spanyol, az olasz és a kínai turisták fordulnak meg, de nagyon növekszik a Koreából érkezők száma. A többi egységünkben – mint a Rudas, a Király, a Lukács fürdő – jelentős a külföldi látogatottság, és az idén százéves Palatinus is nagyon népszerű volt – ismertette Czinege Szilvia. Emellett a korábbi évekhez viszonyítva érezhetően nőtt a magyar fürdőzők aránya a fővárosban.