A monetáris tanács az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamat 0,9 százalékos szintjén, a jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,9 százalékon áll. A további lépések szükségességét az inflációs kilátások jövőbeni alakulása fogja meghatározni – írja közleményében a testület.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője azt emelte ki, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed lazító lépései és az Európai Központi Bank hasonló várható hozzáállása a magyar jegybank számára is növeli a mozgásteret, hogy kivárjon. Szerinte a forint gyengülésének mértéke sem gyakorol olyan mértékű inflációs hatást, ami szigorító lépésre kényszerítené az MNB-t.
A monetáris kondíciók normalizálása feltehetően lassú és fokozatos lesz Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint, mivel az infláció kontrollálhatónak tűnik, és a külső feltételek érdemben enyhültek. Így a monetáris tanács alapesetben az új inflációs jelentéssel egy időben dönthet esetleg a likviditásbővítő devizaswap-állományok tervezett méretéről, kamatváltozás azonban még jövőre sem várható.
A gazdaság túlfűtöttségének mérséklését nem a monetáris kondíciók szigorításától, hanem a kereslet új állampapír okozta csökkenésétől és a szigorúbb fiskális politikától várják – vélte Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője a jegybank jelentése alapján.
